|
|
|
| Előadó: | Pirgel Dávid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dávid:
Az Úr mindent lát! És majd ítél rút bûnökért!
Vad gyûlölség! Mérget küld rád a másik család!
Elég! Elég! Fertõz a Montague-fekély!
A gyûlölet betegség - férges szenvedély!
Elég! Elég! Folyton a szemetekben ég!
A gyûlölet, hordozzuk átkos bélyegét! Ebbõl elég!
Gyuri:
Átkot szór ránk száz dögkígyó! Vérlázító!
A név Capulet egyet jelent: a vak gyûlölet!
Elég! Elég! Ki minket mocskol, vesszen el!
A gyûlölet csak gyûlöletet érdemel!
Dávid:
Apák, fiúk egymásnak így adják tovább!
A gyûlölet fertõz több nemzedéken át!
Gyuri:
Légy átkozott, egész fajod! Süket füleknek prédikálj! Szolgáld a Sátánt, ki mélybe ránt! Örömre, szépre ne találj!(Elég Elég)
Dávid és Gyuri:
Nézd meg magad! A rabja vagy!
Vasdrótján rángat gyûlöleted! (Elég Elég)
Vélt igazságod csak habzó átok!
S nevében követsz el bûnöket!
A végítélet napja majd a tûzbe küld, pokolra hajt!
A gyûlölet oly végtelen, uralkodik a lelkeken!(Elég Elég)
Elég Elég Elég Elég
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
