Előadó: | KillaBeatZ km. UNFIELD MC ( Prod by KillaBeatZ ) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Esti gondolatok, mingyárt éjfélt űt az óra,
Feladni nem addom fel, ugrot minden szora,
Megváltoztatál igy, hozzád fűz minden érzés,
Érted szól a dallom, nem mullik a kisértés,
Szeretni akkarom, mert szeretni szeretném,
Bár hová mennék érte, ha csak ugy megtehetném,
Egy út a szivéhez, nekem bőven elég lenne,
Ha kerűlnőm kellene, egyszerűen nem mene,
Ezek után nehéz, ujra esélyt agyak,
De a szivem kéri, mint a koldus a kezét tartja feléd,
És visza kér minden percet,
Megváltoztattad, s nem maradt meg a szerep,
Miota más vagyok, kisirt szemmel integetek,
Elő tőrt az énem ,nem ijenek ismertettek,
Csak egy ujabb esély, hogy intézem szerelmemet,
Egy szimpla ember maradt, hogy megtalája a párját.
Kezemben egy toll, ami magátol ir neked,
Emlékeztett ara, menyit változtam én érted,
Sok rossz dolgomat, kitéptem a szivemből,
Egy lányért, és igérem hogy minden job lesz innentől.
Átértékelem az életem, de te benne maradsz,
Hogy az enyém vagy, nagyobb ajándékot nem adhatsz,
Jobban vigyázok rád ,mint pár ével ezelőt,
Ami egy honap alat, gyorsan befejeződőt,
Béna vagyok tudom, de attol még szeretlek,
És sokszor elmondtam, hogy soha elnem feledlek,
Majd tiz év mulva, egyűt nevetűnk az egészen,
És boldogan élűnk, én ezt megigérem,
Igen rossz ember voltam, de rohadt sokat változtam,
Talán értékelni tudod, és sok időt rá áldoztam,
Te ismersz a legjobban, probájuk meg ujra,
Felkészűltem veled, egy sirig tartó utra.
Nem megy olyan kőnyen, reggelente a felkelés,
Mindenapom ugyanaz, nélkűled csak szenvedés,
Nem vagyok rá képes, nem tartom a lépést,
A vágy hogy hozzád vonzodom, szinte már szét tép,
Csodálkozol, hogy itt semisem hibátlan,
Azt sem tudod valojában ,mit is érzel irántam
Kár örvendő nem vagyok, nem nevetek más hibáján,
Érted érzek szerelmet, de nem látom hogy kivár rám.
Kűzdők érted, mást nem tudok csinálni,
Sajnos énis tudok, rohadt nagyot hibázni,
De téleg megbántam, amit régen csináltam,
Benne volt a neved, minden egyes imámban,
Nélkűled nem megy, rideg szűrkék a napok,
Mindig csak ugy van, hogy tőbet addok mind kapok,
Én nem birom ki, az életem része lettél,
Én látom rajtad, hogy elnem feledtél.
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos