


| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Körkorkép |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 4:58 |
| Szövegírók: |
Felcser Máté (Rendben Man) Farkas Roland (Wolfie) |
|
Felcser Máté (Rendben Man) |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Mi az ok? Mi az okozat?...
Máté...
Állok az utamon, nézek a nehézséggel szembe,
Az évek lassan ráncot húznak a tegnap még gyerekfejre.
Csak hobbi művész vagyok mint mások egy (...)
Csavaron átfutott meglátás vezet el és vezekel.
Rém öreg, bár nem műremek és nem remekel,
Rekedten eladom, tompítom hozzáértő egyénekkel.
Egy énekkel, hogy egyétek jó szájízzel,
Bár nem muszáj, hiszen megvagytok nélkülem is,
Hisz' ez a rapp is depis.
Melankólia, magyar pestis már évszázadok óta,
A nép melynek fájdalmas a himnusza.
Emellett is azt hiszem van értelme amit előadok,
Habár nem is hallotok nagy szónoklatot, szórakozott vagyok.
Kellőképp magára hagyott itt mint a legtöbb fiatal a hátterem,
Még talán a jövőképem hiányzik vagy éretlen,
Mégis értelmezek, értelem a lételem, nincs véletlen
történés, csak ok és okozat.
"Minden rendben lesz. Szép, nyugis, unalmas életünk lesz."
Időmértékes verselés.
Szubjektívan értékes érvelés
A beismert tévedés.
Átgondolni nem is merem,
Hogy saját magam nem ismerem.
Fiatalság kapuja bezár,
Vár a szociál bazár.
Ahol az ár lét,
Szerezzek lét,
Túl nagy a tét.
Ezt minden nap lejátszom önmagamban.
Tükröm-tükröm mondd meg nékem,
Mit kezdjek vidéken, a lényeget miért nem értem?
Kik vannak értem? A puszta lélegzés nem érdem.
Aki inhalál elragadja a kínhalál.
Tágra zárt szemekkel fátyolos a lélek tükre,
Beskatulyázva, kirekesztettként, egész életükre.
Kifelé vidám, de befelé fojtogat,
Fájdalmas pontokat erősít fel, darabokra bontogat.
Érzékelem a külvilágot, de nincsen cél,
Szavaimat rendszertelenül szórja szét a szél.
Ez nem egy költői hitvallás, csak szokványos magatartás.
Egyszer fenn, egyszer lenn, vallomás, semmi más.
Hallomásból minden más, te is színpad társ,
Szimpla szippantás, ne csak nézz, hanem láss!
Nem egy költői hitvallás, csak szokványos magatartás.
Egyszer fent, egyszer lent, vallomás, semmi más.
A negatív, pozitív tévhit, aki szív az passzív
De ez itt a Massif, nálunk a szív masszív.
Nem szerény tény, hogy légy mindig őszintén,
És hogyha kell néha a véleményed öl szintén
Magamba szívok mindent szintén, magas a szint.
A konkurencia beint, mi a faszt akarunk itt már megint?
Monumentán-mentán momentumok csepp a tengerben
Nem te vagy a hibás ahogy az összeáll a fejedben.
Aki besúg, majd érvényesül,
Ha tompa majd beélesül.
Úgyhogy Máté Pista,
Legyél te is optimista!
Nekem már az pozitívum, hogy a nívómat írva vívom ki.
A hip-hop pop ipar itthon para és nekünk nem hobbi,
Legalább olyan fontos, mint a mindennapi hoki.
Akit nem bírunk lesújt rá a verbális koki,
A lányoknak kuki, akit meg nem szeretünk kaki!
Ösztönök és szenvedélyek, én rappelek csak, nem regélek,
Mende-mendegélek, ameddig élek.
Ha szembe jössz velem, amit gondolok veled megosztom,
Igaz, önkényesen magunkon vagyunk ezen a poszton,
Hidd el jobban bejött volna mondjuk Boston,
Talán nem élnénk szar koszton meg átlakkozott Lacoste-on.
Ez nem egy költői hitvallás, csak szokványos magatartás.
Egyszer fenn, egyszer lenn, vallomás, semmi más.
Hallomásból minden más, te is színpad társ,
Szimpla szippantás, ne csak nézz, hanem láss!
Nem egy költői hitvallás, csak szokványos magatartás.
Egyszer fent, egyszer lent, vallomás, semmi más.
A negatív, pozitív tévhit, aki szív passzív
De ez itt a Massif, nálunk a szív masszív.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.