|
|
|
|
|
Bárcsak láthatnálak édes, bárcsak itt lennél még velem
Bárcsak érezném az illatod, vagy megfognád a kezem
sokszor menekültem vagy elveszítettem éveket
az agyamba turkálva újra előhozok képeket
Hogy megnézhessem milyen volt a két kezedbe kapaszkodva
Félnótás hülye vagyok, magányomnak panaszkodva
Írom le a soraim, mennyi van még hátra
Ezt csinálom évek óta de meg volt az ára
Megin felnézek az égre csak a te szemedet keresem
ha kívánhatnék kívánok, hát ölelj megint hevesen
fakó maradtam, csupán árnyéka önmagamnak
Megtanítottál édes, hogy súlya van a szavamnak
Súlya van a szavamnak de fontosabbak a tettek
Mer senki nem láthatja, hogy az évekből mik lesznek
A pislákoló lámpa fényében azt hiszem látlak
Aztán rájövök, hogy tévedek, de akkor is megvárlak
Úgy döntöttél vége, ezért a boromat kortyolom
Pár barát majd segít, hogyha végre majd úgygondolom
hogy megéri felállni, járni egy új utat
új lányok után nézni meghallgatni ki mit ugat
csodálom a fényt, talán álmodom egy világot
hol nem röhögnek pofán, hogyha átadok egy virágot
vagy leírom mit érzek, hamuzok és lépek
a tegnap este kemény volt, elmosódnak a képek
fejembe még bítek, már nem tudom mit akarok
Hidd el, rendbe leszek, mert én nélküled is maradok
bár fölgyújtom a világom, látom, ahogy lángol
Kiolvasod az életem, mára bármelyik számból
Eladom a lelkem, egy mosolyért cserébe
Tök mindegy mit mondasz, úgyse tudod mi a vége
A mentsváram egy ölelés, eltorzítja a pálinka
Túl rövid az élet, nem maradt idő a pánikra
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
