|
|
|
| Előadó: | Káva km. Hősök |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eckü:
oké E C K Ü a Pannon Lamborgini
csak semmi buziskodás meg hogy a Rambo csini
tövig a padlót kicsi mi lett tegnapról holnapra
tegyél a jövődért tesóka szóltam ma
itt a kezem béke minden fannak én a hullámra
fekszem nem otthon verem a klaviatúrára
egyszer eljátszhatod a másodiknál viszlát
azt elmúlik a peace-love felesleges hogy tisztázd
a szitut a duma szakítja a bitument
a sok agyatlan baromnak üzenem hogy csitu lent
mint a falon a dolgok rendje hogy a toyokat lefedik
kő Káván nem marad ha a Hősökkel veretik
AKR:
nem élek a tegnapban lehet hogy feltartsad
azt hogy elkajtatsz a nyájtól minket fenntart majd
nem baszol ki velünk miénk a jövő
arra figyeljél hogy amid van azt megtartsad
tegnap még lépcső ma meg a színpad
mert jó érzés ha az ember tapssal díjaz
ezért csináljuk a rap minden napra bíztat
mint 10 éve úgy ma is ez szól mindenhez ízt ad
Káva Hősök meg kurva nagy hőség
mert forró amit raktunk tegnap vagy ősrég
minden egyes nap a poharunkba töltsé’
mert ekkora értéket soha nem láttok a tőzsdén
Mentha:
égesd a stresszt érezd a flesst
amíg van ami volt amíg lesz a
éld flesst ne légy rest ha szar volt a tegnapod
majd alszol egyet és jön a holnap a te napod
ne szalaszd el mert ha elmegy a vonatod
futhatsz utána nem szállhatsz fel csak tolhatod
megbánhatod ha lekésed az esélyed
egyetlen egyszer adatik meg hogy elérjed
mint egy jó passz ha belövöd klassz
de aki tegnap még kamasz mára már nem az
mint ahogy én sem de én az lettel aki akartam
és az is leszek aki voltam és az is maradtam
refrén (2x)
AKR:
tegnap még én voltam a zenehallgató
de ma meg már én vagyok a szövegírogató
ha a Káva meg a Hősök neve csalogató
kiveszi a részét itthon a kettőbe adogató
Fura Csé:
mienk a jövő ezért vagyok flegma
a legnagyobbak kisebbek voltak tegnap
mint mi ma amit tegnap úgy hívtunk holnap
az ma van mintha csak tegnap lett volna
tegnap Szó fel ma meg Szó fel 2
ha show kell Pszihé a fejeteknek teknő
ettől az agyadra megyünk mit a techno
bpm-et loptam mert tolvaj a tempó
nyomod ezer éve inkább ráállnál ahelyett
úgyse hívlak be szemétbe mert foglalnád a helyet
tudod te hogy itt ki mit vet úgy arat
a Hősök meg a Káva nagy para
Brash
tegnap még gyerek voltam mára felnőttem
játszótér volt a világ most meg olyan felnőttes
az egész kesze-kusza görcsös és ideges
legszívesebben megütnék minden idegent
volt egy gyerekszobám lakásra cseréltem
ezer autómat ma csak egy kis hitelem
elhittem mindent de most már semmi sem hiteles
kihalt ez a magyar táj teljesen kietlen
az emberek kiestek a körhinták üresek
régen szép volt mára csak összetört üvegek
mosolyt láttál arcokon amiből bánat lett
de én tudom újra szép lesz méghozzá sokkal szebb
Szimat:
de nálad reggel rap az ami rikolt
tegnap kiírtál egy dvd-nyi Tibort
ha nem volt dolga anno mindenki pánikolt
ma fotel tegnap alattad semmi volt
most már mindegy punci se volt tegnap
nem számít hogy gimiben ő volt a legmolettabb
azóta csak szebb lett az évek csak telnek
tegnapi vesztesekből lesznek kik ma nyernek
van ami nem változik de van ami igen
tavaly toppon voltam idén meg a színen
a Káva a szeren nem hat rá az idő
max hogy kivel nyomja kurva állatul és miről
refrén (2x)
AKR:
tegnap még én voltam a zenehallgató
de ma meg már én vagyok a szövegírogató
ha a Káva meg a Hősök neve csalogató
kiveszi a részét itthon a kettőbe adogató
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
