|
|
|
| Előadó: | Trinity |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem kapva választ, útra kelt
Otthagyva minden furcsa jelt
S könnyu alakja ködbe búj
Hiányát hagyja otthonul
Hult helyre döbbenten meredsz
Léptének emlékképe lesz
A nesz, mi szuz avarba belefúj
Erdőben otthonába tért
Éhezte föld, amelyhez ért
S hiába sebzett rengeteg
Szomjazta gyógyító kezét
Mohák közt halkan lépeget
S többé nem osztja meg veled
Mi bántja, s örömmel mi tölti el
Forró éjbe jeges szél kavar
Izzó bokrot szaggat vad vihar
Levél közt reszket, s egyre fél
Zivatartól irgalmat remél
Mint révület kit megtalált
Szép szeme hidegkékbe vált
Nem érzi zápor nehéz illatát
Majd rájön: nincs, ami összeköt
Holnapja kétségek között
Talál rá, s újabb láthatár
Csak a kósza napsugárra vár
Míg éji órát Hold köszönt
Elszunnyad sáros fu között
S tengerről álmodik tovább
Puha gyertyafénynél férfi ír
Világot sző varázspapír
S a könyv, mibe álmodik csodát
Megtagadja őt, s minden szavát
Míg csodálkozva hátradől
Gőz remeg az alvó lány körül
S felkapja hullámok közé
Erdő helyén tenger lebeg
És teste álmos kis sziget
Látván, hogy könyve kárba vész
Írója címlapképbe néz
Vibrál a kép, közepébe nyúl
A könyvből jeges szél kifúj
S hogy többé nem érinti kéz
A földre hull...
...és a néma éjbe szánt
Ur tágul és a végtelenbe ránt
Csillagfényt beszívja s lélegez
Hold-könnyön jégvizekre evez
S felettük ott lebeg a világalkotó
Álomból visszhang nem felel
Ha rádtalál, idegenben leszel
S az éjjel, amin elhagy ép eszed
Két hold kelt föl és alszik már veled
Sós tengerillat csapja meg
Hus partra vetve nyit szemet
Tócsába pillant, visszabámul rá
Egy ismeretlen arc
Magára néz és felkiált
Tehetetlen méreg járja át
és végtelennek tunik már az éj
Fényhozó a Földre költözött
S kékszemu karcsú lánynak öltözött
Nyár volt, ruhátlan várta
Új léte első hajnalát
Mire rozsda alkony ráborul
S a tenger hangja elcsitul
Elindul sekély dunék között
Városba ér és a félelem leszáll
Az utcán, hol a kvarchomok szitál
Neonfényt beszívja, s lélegez
Füst a mélyből életet jelez
Kutatni kezdi, hogyan jutna vissza már
Álomból visszhang nem felel
Ha rádtalál, idegenben leszel
S az éjjel, amin elhervad szíved
Két hold kelt föl.
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook
