|
|
|
| Előadó: | Trinity |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem kapva választ, útra kelt
Otthagyva minden furcsa jelt
S könnyu alakja ködbe búj
Hiányát hagyja otthonul
Hult helyre döbbenten meredsz
Léptének emlékképe lesz
A nesz, mi szuz avarba belefúj
Erdőben otthonába tért
Éhezte föld, amelyhez ért
S hiába sebzett rengeteg
Szomjazta gyógyító kezét
Mohák közt halkan lépeget
S többé nem osztja meg veled
Mi bántja, s örömmel mi tölti el
Forró éjbe jeges szél kavar
Izzó bokrot szaggat vad vihar
Levél közt reszket, s egyre fél
Zivatartól irgalmat remél
Mint révület kit megtalált
Szép szeme hidegkékbe vált
Nem érzi zápor nehéz illatát
Majd rájön: nincs, ami összeköt
Holnapja kétségek között
Talál rá, s újabb láthatár
Csak a kósza napsugárra vár
Míg éji órát Hold köszönt
Elszunnyad sáros fu között
S tengerről álmodik tovább
Puha gyertyafénynél férfi ír
Világot sző varázspapír
S a könyv, mibe álmodik csodát
Megtagadja őt, s minden szavát
Míg csodálkozva hátradől
Gőz remeg az alvó lány körül
S felkapja hullámok közé
Erdő helyén tenger lebeg
És teste álmos kis sziget
Látván, hogy könyve kárba vész
Írója címlapképbe néz
Vibrál a kép, közepébe nyúl
A könyvből jeges szél kifúj
S hogy többé nem érinti kéz
A földre hull...
...és a néma éjbe szánt
Ur tágul és a végtelenbe ránt
Csillagfényt beszívja s lélegez
Hold-könnyön jégvizekre evez
S felettük ott lebeg a világalkotó
Álomból visszhang nem felel
Ha rádtalál, idegenben leszel
S az éjjel, amin elhagy ép eszed
Két hold kelt föl és alszik már veled
Sós tengerillat csapja meg
Hus partra vetve nyit szemet
Tócsába pillant, visszabámul rá
Egy ismeretlen arc
Magára néz és felkiált
Tehetetlen méreg járja át
és végtelennek tunik már az éj
Fényhozó a Földre költözött
S kékszemu karcsú lánynak öltözött
Nyár volt, ruhátlan várta
Új léte első hajnalát
Mire rozsda alkony ráborul
S a tenger hangja elcsitul
Elindul sekély dunék között
Városba ér és a félelem leszáll
Az utcán, hol a kvarchomok szitál
Neonfényt beszívja, s lélegez
Füst a mélyből életet jelez
Kutatni kezdi, hogyan jutna vissza már
Álomból visszhang nem felel
Ha rádtalál, idegenben leszel
S az éjjel, amin elhervad szíved
Két hold kelt föl.
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
