|
|
|
|
|
| Előadó: | Trinity |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Sötét volt, a legsötétebb éj
Mióta újra magadban jártál
Hideg is volt, künn sok veszély
S túl nagy a város, hogy benne megtalálnál
Kemény a föld - ezen alszol ma éjjel
Ágyad ontja bőre illatát
Nyirkos az arcod, s lázálmod éber
Hát felkelsz, hogy felkutasd nyomát
Ezüstszürke autóból aranyszőke lány néz rád
Ízetlen csókot ígér méla megvetés
De lehet, hogy csak álmos, és a higanylámpa gőzében
A smink sok de a fény túl kevés
Otthontalan asszony kér olcsó italra
És az éhes tenyérbe nyomsz kétszínu pénzt
Pár lap cserébe, és imát küld az égre
Míg továbblépsz, hogy álmod le ne késd
Kinn üvölt a város, de te túlkiáltod újra
És a vén királyok szobrai mosolyognak le rád
Komor tuzfalakról kék falfirka fénylik
S illatos köntösben vágyakozva vár
Az éjfél, hutlen szeretőd
Az éjfél, s hogy megtaláljad őt
Menj hát tovább
Egyforma arcok közt végigjártál már
Sok kábult fuszagú ünnepélyt
Vártál a parton, szétnéztél meredélyről
És koptattad a tér macskakövét
Fojtott a füstköd, elmentél világgá
És vadvirágos réten találsz csak tavaszt
S most félsz visszatérni és élettelen élni
Keseru ölelésben keresni a vigaszt
De ma úgy hiányzik mégis, mint öregnek az emlék
Mint gyógyszer a lázra s mint rabnak a kenyér
Ezerszer elátkoztad konok némaságát
- Nélküle nagyobb csend kísér
Üvegfényu utcák közt óváros ébred
És a piros padra görnyed egy szökőkút előtt
Szép ifjú szerelmed, s úgy mint valaha régen
Már szaladsz, hogy megállítsd az időt
Kinn üvölt a város, de te túlkiáltod végre
És vállához érve mosolyogsz újra rá
Riadtan összerezzen és kék tekintetében
A jéghideg emlékek üressége vár
Ahogy rádnéz, hutlen szeretőt lát
Hogy rádnéz, s hogy visszakapjad őt
Hallgasd szavát
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
