


| Előadó: | Szécsi Pál |
|---|---|
| Album: | Kósza szél |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | 3:37 |
| Szövegírók: |
Vándor Kálmán |
|
Domenico Modugno |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

(Próza):
Emlékszel?
Utolsó beszélgetésünket egy száguldó
mentőautó szirénája szakította félbe.
Megijedtem, mint mindig,
ha valahol a sziréna felhangzik.
Pedig akkor még nem tudtam,
hogy számomra és számodra
nagyobb veszély nem jöhet,
mint hogy elhagyjuk egymást.
Azóta sem feledtem el azt a délutánt.
Egymást átölelve álltunk az utca forgatagában,
mintha soha többé nem akarnánk elválni
egymástól.
De én egy erőltetett mosollyal
kibontakoztam a karjaidból,
lágyan megcsókoltalak és fölényes
könnyed hangon azt mondtam:
"Ne félj az elválástól.
A távollét olyan mint a szél.
A kis tüzeket kioltja,
a nagyokat fellobbantja.
A nagyokat fellobbantja..."
(Ének):
Viharként tombol már a messzi távol
Felgyúlt a régi tűz, s a szívem lángol
Eszembe jutnak mind a meghitt órák
Egy ablak és a te kis szobád
Beláttam én már rég a tévedésem
Azt hittem, szalmaláng s ellobban szépen
Szívembe markol száz és száz kis emlék
Megöl a messzeség
(Viharként tombol már a messzi távol
Felgyúlt a régi tűz, s a szívem lángol
Eszembe jutnak mind a meghitt órák
És a te kis szobád)
Elmúlt egy hosszú év a búcsú óta
Azóta várok én egy hívó szóra
Félek, hogy réges-rég már elfeledtél
Úgy kínoz, kínoz a távollét
Bocsáss meg egyszer még és kezdjük újra
Szerelmem szívedet majd lángra gyújtja
Megadnék mindent én egy ölelésért
Egyetlen csókodért
Bocsáss meg egyszer még és kezdjük újra
Szerelmem szívedet majd lángra gyújtja...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.