


| Előadó: | Szandi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vándor Kálmán Vito Pallavicini |
|
Paolo Conte |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, pop |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

Hónapok óta arra várok,
Hogy jöjjön végre a forró nyár...
Most mintha álmodnám, hogy itt van,
De szüleiddel elutaztál...
Félek, hogy elcsábít a tenger,
míg engem itthon a munka vár...
Azzurro magyarul azt jelenti mindig
Kék fent az ég!
És mégis nélküled úgy érzem a kék ég
Semmit sem ér!
Én akkor szeretnék gyorsan útra kelni,
Szállni, futni feléd.
De késő, hiába minden,
Sajnos a gyorsvonat már elment rég...
Úgy érzem magam itt-e házban,
Mint iskolába bezárt diák...
Várom, hogy kinyissák az ajtót
És Mondják végre, most mehetsz már!
Nincs aki megvígasztal engem,
a pedellus már rég messze jár...
Azzurro magyarul azt jelenti mindig
Kék fent az ég!
És mégis nélküled úgy érzem a kék ég
Semmit sem ér!
És akkor szeretnék gyorsan útra kelni,
Szállni, futni feléd.
De késő, hiába minden,
Sajnos a gyorsvonat már elment rég...
Az ablakból bámulom a parkot,
hol egykor régen a banda várt...
Dzsungelnek képzeltük a fákat,
És köztük sok-sok kis vadász járt.
Most viszont hiába is nézem,
Hiába várom az oroszlánt...
Azzurro magyarul azt jelenti mindig
Kék fent az ég!
És mégis nélküled úgy érzem a kék ég
Semmit sem ér!
És akkor szeretnék gyorsan útra kelni,
Szállni, futni feléd.
De késő, hiába minden,
Sajnos a gyorsvonat már elment rég...
Azzurro magyarul azt jelenti mindig
Kék fent az ég!
És mégis nélküled úgy érzem a kék ég
Semmit sem ér!
És akkor szeretnék gyorsan útra kelni,
Szállni, futni feléd.
De késő, hiába minden,
Sajnos a gyorsvonat már elment rég...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.