|
|
|
Életemben volt sok nehéz pillanat,
de talán emlékem bennetek marad.
Nyomot akarok hagyni bent a szívekben,
élni akkor is ha már nem létezem.
Refrén:
Félek az elmúlástól, az idő vas fogától.
félek, hogy egyszer csak eltűnők,
s többé vissza sem jövök,
de talán majd emlékeztek rám.
Csak a boldogtalanságban, kapott ihletet tollam.
Most boldog vagyok, s tollam is újra rohan.
Szaladva ír, gondolataim a sorok között jár,
S ki a sorok között tud olvasni az ért meg talán.
Mindig úgy akartam élni, hogy ne bántsak másokat,
Mindig akartam remélni, hogy a szerencse megmarad.
De lángoló tűz már csak izzó parázsként játszik,
feléleszteném, de nem megy, mert semmi sem hiányzik.
Refrén:
Félek az elmúlástól, az idő vas fogától.
félek, hogy egyszer csak eltűnők,
s többé vissza sem jövök,
de talán majd emlékeztek rám.
