|
|
|
| Előadó: | Zámbó Jimmy |
|---|---|
| Album: | A Budapest Sportcsarnokban |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 03:54 |
| Szövegírók: |
Zámbó Jimmy Zámbó Imre |
|
Kaszás Péter |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Ne csak várj, az túl kevés nekem,
ne csak értem élj többet, kérek én!
Ne csak hívj, több kell már nekem,
ne csak bennem élj többet, kérek én!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be hirtelen ez jobb lesz mindennél!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be csendesen, ha túl közel jöttél.
Ne ígérj, már semmit ne ígérj
azt, hogy bennem élsz mondd miért nem, hiszed el.
Ne csak várj, már többet kérek én,
add a szívedet, engedd már felém.
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be hirtelen ez jobb lesz mindennél!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be csendesen, ha túl közel jöttél.
---
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be hirtelen ez jobb lesz mindennél!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be csendesen, ha túl közel jöttél.
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be hirtelen ez jobb lesz mindennél!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be csendesen, ha túl közel jöttél.
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be hirtelen ez jobb lesz mindennél!
Fogadj örökbe most és mindörökre,
fogadj be csendesen, ha túl közel jöttél.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
