|
|
|
| Előadó: | Wastaps |
|---|---|
| Album: | Bolond világ |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:07 |
| Szövegírók: |
Keres Tibor |
|
Keres Tibor |
|
| Kiadó: | H&N Horváth Music |
| Stílus: | Rock |
| Címkék: | szerelmes [+] |
Szállunk most az éjben,
Alattunk város messze kéken,
És csak nézem hajadat,
Hogy száll szélben
Fekszünk itt az ágyon,
Mellettem whisky, mint a bársony,
Bennem egy dallam szól már régen,
Régen várom
S ha nem vigyázok rád holnap nagyon,
A hétköznapok elvisznek tudom,
Álmaim nem érhetnek el
Ha gondod az égig ér
S ha nem vigyázol rám holnap nagyon,
A hétköznapok elvisznek tudom,
Álmaid nem érhetnek el
Ha gondom az égig ér
Száguldunk az éjben,
Előttünk semmi messze kéken,
És csak nézem hajadat,
Hogy száll szélben
Fekszünk valahol réten,
Felettünk csillag messze égen,
Bennem egy dallam szól régen,
Nagyon régen
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
