|
|
|
| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dés László Geszti Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Na, gyerünk öltözz fel, ma neked menned kell!"
A szava halk volt, szinte némán kérte.
Elő a bőrönddel, az úgysem itt dől el,
hogy nevessek, vagy sírjak, úgyis vége.
Minek sapka, sál? Az eső hullhat, én nem bánom,
az ilyen helyzet már nem múlik egy nagykabáton.
Minek gombolnám be állig, ha én belül fázom?
Ha bent szakad, csak úgyis bőrig ázom.
Megyek a hajnalban, szemek az ablakban.
Ma is vetkőztetnek, olcsó peep show!
Talán megszoktam, talán megszöktem,
de nem is nézek vissza, így jó, így jó.
Minek sapka, sál? A szél, ha elfúj, azt sem bánnám.
Megint átlátszom a világ összes nagykabátján,
minek gombolnám be állig, minek eltakarnom:
meztelen a szívem télen-nyáron.
Ref..: Amikor minden mindegy már, mikor a mindegyért sem kár,
amikor az sem baj, hogy bánt, csak szokás kérdésévé vált.
Amikor minden mindegy már, mikor a mindegyért sem kár,
De azért süss fel nap! De azért süss fel nap!
De azért süss fel végre már!
Na, gyerünk, süss fel nap, én bevárlak a parkban ülve.
Na, gyerünk süss fel nap, két szem behúnyva, fénybe merülve.
Na, gyerünk, süss fel nap, én túladok most a nagykabáton,
a megunt sapkán, és a régi sálon.
Ref. 2×
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
