|
|
|
| Előadó: | Irigy Hónaljmirigy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Vicces zene |
| Címkék: | Keressük! |
Ó-je, Zorro, Lagardere és Quasi (meg én)
Ez a négy elvetemült haver, aki téged biztos lever
Óóóóó, ez gyilkos klub, ha a feladat kínos
Bízzál meg minket, mert a munkánk alapos
Négy igazi profi, tudod nincs nálunk kegyelem
Itt a bér gyilkos kartell
De nincs semmi gond öreg, bárkit leverünk
A lovunknak szénát a sírodról szedünk
Gyilkolászunk, ölünk tigiditélen-nyáron
Kemények vagyunk, mint a Rambo 3
Megyünk, hö, s megmondom kiért
Mindenki egyért és egy mindenkiért
Három testőr nagyon kevés
Reszkessetek, lesz itt verés
Én jól tudom, hogy mit teszek, ha elkapom az egyiket
Lehet, hogy egy karót a seggébe verek
Vagy egy fejet, hö, szanaszét repesztek, ha lehet
Baró ez a meló, csípi minden luvnya
Harangozok, mint a Teri, bom-bo-bom
Nem vagyok egy Alan Delon látható
Hát ilyen testről nem készülhet aktfotó
~refr.~
Penge szúr a fejre, és meghalsz haver
Szúr a fejre, Lagarder, aki lever
Szúr a testbe, ez a Zorro haver
Z a mezre, na így kell
Szúrjad mellbe, most meghalsz haver
Rúgjad fejbe, az ütés, ami lever
Szúrjad mellbe, most meghalsz haver
Szúr, szúr, szúr
Rúglak mellbe és az rossz lesz haver
Az ember a köhögéstől földön hever
A csata előtt beverek egy liter bólét
Utána meg felnyalom a jutalom lóvét
Legjobbnak nevezni magadat kissé túlzás
Mi az ott a hátadon egy vakondtúrás?
Te ki vagy, ha, kérdem, hogy ki vagy?
Nem vagy más csak egy álarcos lovag
Egy fekete leplű, spanyol fickó nem vacakol
Kirántja a kardját aztán lekaszabol
A maszkod alatt magad kicsit sokra tartod
Lehetsz párbajtőröző csak el ne lopják a kardod
Én nem ismerhetek pardont
~refr.~
Ez gyilkos klub, ahol a főnök a púpos
Ki Lagarder lovag, csak álruhát húzott
És ott hagyja a jelét ő minden tetemen
A Zorro tesó, meg a spanok
Mi minden halottra egy kis jelet teszünk
A fejünkre kendőt lyukasztva veszünk
Ugyanaz a munka migidiminden éjjel
Kifizetsz és megmutatod kit szedjünk széjjel
Stoleta, stoleta, stoleta
Malenkij robot iri profi robota
Rút vagyok, de mégis jövék
A kardom hegye legyen övé
Ha jönnek majd a testőrök, nem pihenhetnek a tőrök
Döfök, egy testőrt ma halálra bökök vagy lövök
Rólam mit gondolsz, arra köpök
Csipkés ez a gatya meg az össze gúnya
Vívás közben megszólal a
Egy-két csel és ott a jel a homlokon
Mert nem vagyok én gárdista csak névrokon
~refr.~
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
