|
|
|
| Előadó: | Ha én felnőtt volnék - Rátkay Márton Zenés Műhely |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csík Csaba |
|
Laczó Zoltán Vince |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Én mindent szeretnék, de oly keveset szabad!
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Mit legjobban szeretnék, pont azt nem szabad!
Azt mondják, kicsi vagyok,
Pedig látszik, hogy ők a nagyok.
Járom a sűrű székláberdőt,
Hol magas nekem minden felnőtt.
Túl nagy a villa, túl nagy a kés.
Túl nagy az asztal alatt a rés.
Túl nagy a kulcslyuk, túl nagy a csend,
Csak tudnám, hogy mi folyik bent?
Figyelek, tanulok, megpróbálom,
Mégis rossz, ahogy én csinálom.
Nem sikerül, hogy jó legyek,
Meddig leszek még gyerek!
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Én mindent szeretnék, de oly keveset szabad!
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Mit legjobban szeretnék, pont azt nem szabad!
Gyereknek lenni gyönyörű pillanat,
Amíg gyerek vagy, becsüld meg magad!
Gyereknek lenni gyönyörű pillanat,
Amíg gyerek vagy, becsüld meg magad!
Túl nagy a villa, túl nagy a kés.
Túl nagy az asztal alatt a rés.
Túl nagy a kulcslyuk, túl nagy a csend,
Csak tudnám, hogy mi folyik bent?
Figyelek, tanulok, megpróbálom,
Mégis rossz, ahogy én csinálom.
Nem sikerül, hogy jó legyek,
Meddig leszek még gyerek!
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Én mindent szeretnék, de oly keveset szabad!
Gyereknek lenni, de hosszú pillanat!
Mit legjobban szeretnék, pont azt nem szabad!
Koncertek és huszáros gyermekprogram is lesz a Fonóban
Koncertek, huszáros gyerekprogram és nemzetiségi táncházak is várják az érdeklődőket március 15. alkalmából csütörtöktől szombat estig a Fonó Budai Zeneházban.
Csütörtökön az Alexander Petrovics Koktél ad "előforradalmi" koncertet, amelynek vendége Okos Viola énekes, dalszerző. Ezen a napon 18 órakor zárul Dudás Szabolcs Séta című fotósorozatát bemutató kiállítás Sinkovits Ede gondolataival.
Huszáros mesével várja a 3 évesnél fiatalabb gyerekeket a Dúdolj! Ringass! Táncolj! című családi programon Paár Julcsi énekes, okleveles zeneterapeuta és Csiki Gergely néptáncpedagógus, a Göncöl Néptáncegyüttes vezetője péntek délelőtt; Csernók Klára hegedűn, Könczei Bálint brácsán, Bognár András nagybőgőn muzsikál.
Péntek este megnyílik a Martenica bolgár táncház, majd 21 órától a Berka együttes moldvai és vonós táncháza. A nagyteremben a Komolyzenétől a népzenéig: Magyar zeneszerzők komolyzenei és népzenei munkásságának párhuzama címmel hallgathatják meg az érdeklődők a Fonó új sorozatának következő koncertjét.
Az előadók - Csoóri Sándor (hegedű, ének, duda), ifjabb Csoóri Sándor (brácsa, ének), Őri Kiss Botond (zongora és billentyűs hangszerek), Friderikusz Péter (cselló), Busai Bori és Berki Kevin (néptánc), Zolnai Sára, a sorozat szerkesztője (ének) - többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán, Veress Sándor és Dohnányi Ernő munkáján keresztül világítanak rá a komolyzene és a népzene párhuzamaira.
A Sarjú Banda havonta egy alkalommal, így szombaton is táncházba várja a tizenéves fiataloknak. Az ifjú muzsikusok művészeti vezetője és mentora Kuczera Barbara. Ezekre az alkalmakra a haladóbb és a kezdő fiatalokat is várják, a bekapcsolódást tánctanárok segítik.
A Sergő Zenekar Március Idusán című koncertszínházi produkciója Petőfi Sándor költészetének világába viszi a közönséget, emléket állítva az 1848-as márciusi forradalom szellemiségének, a költő 200. születésnapjának évfordulóján.
A Nemzeti dal mellett a Sergő Zenekar saját interpretációja viszi közel a népzenei hagyományokat a mai közönséghez. Színpadra lép Johan János, a 100 Tagú Cigányzenekar vezető prímása, Vadász Károly cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar vezető cimbalmosa, valamint Nemes Tibor, az erdélyi származású színész, a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház tagja. A Sergő Zenekar ünnepi koncertje szombaton 20.30-as kezdettel várja az érdeklődőket.
Családi programokkal, tárlatvezetéssel és előadással készül a BTM Vármúzeum
Családi programokkal, tárlatvezetéssel és előadással is várja az érdeklődőket március 15. alkalmából szombaton a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeum.
A programok közül az egésznapos kézműves foglalkozásokon a gyerekek és a felnőttek egyedi kokárdákat és montázst készíthetnek 1848-as újsághírekből vagy az eredeti nyomdagéppel, saját kezűleg nyomtatható Nemzeti dalból. Lesz terepasztal is, ahol újra lehet játszani a forradalom sorsfordító ütközeteit, a legkisebbek pedig mágneskirakók segítségével ismerkedhetnek meg a forradalmi nap eseményeivel.
A látogatók tárlatvezetéseken is részt vehetnek: a Hídrobbantók Pest-Budán - merénylet a Lánchíd ellen című programon Benyó Gergely régész közreműködésével megismerhetik a 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy kevésbé ismert, de izgalmas történetét és szó lesz a magyarországi Duna-szakasz első állandó hídjának érdekességeiről is. A második március 15-e című előadáson Csorba László főigazgató egyebek mellett március 15-ének estéjéről, annak korabeli megítéléséről beszél. A Miért nem jött fel a tömeg a palotába március 15-én? című sétán pedig R. Kiss Gabriella kalauzolja a látogatókat az újkori palotatörténeti kiállításban.
Március 15. alkalmából a múzeum programjai és a kiállítások ingyenesen látogathatóak.
Koncert és könyvbemutató is várja a Hamvas napok látogatóit Balatonfüreden
Hamvas Béla eddig elveszettnek hitt, Seth - Kereszténység és hagyomány című nagyesszéjét tartalmazó könyvet is megismerheti a közönség Hamvas napok elnevezésű, kétnapos rendezvényen, melyet március 21-én és 22-én tartanak Balatonfüreden.
Mint írják, az esszét tartamazó könyv mellett Hamvas Béla 1943-44 között írt összefoglaló művét, az újrakiadott Scientia Sacra kötetet is bemutatják, a könyvekről Palkovics Tibor szerkesztővel, a Hamvas Béla-hagyaték gondozójával Stamler Ábel vallástudós beszélget majd a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.
Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző A Penta Essentia - zene az öt géniusz földjéről című kamaraművének ősbemutatóját is a rendezvényen tartják, a művet Hamvas Öt géniusz című esszéje inspirálta. A műben az énekhang és a próza egyesül, a narrátor két szerelmes ifjú balladáján keresztül vezeti végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén. Két énekes és egy kamarazenekar együtt szólaltatja meg a művet.
A Hamvas Napok a hagyományos "ráolvasással" kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Majd átadják a Sziveri János-díjat, az eseményen jelen lesz a költő özvegye, Utasi Erzsébet. Az esemény végén Orbán Ottó borász mutatja be borait, amiben Ambrus Lajos, író, szerkesztő segédkezik majd. A Figula Pincében rendezendő esten Bakos Árpád szabadkai népzenész és Franczia Dániel közel-keleti ütőhangszeres muzsikál.
Másnap, március 22-én Hanvas Béla Seth - Kereszténység és hagyomány című művének bemutatását követően Szarvas József színész vezetésével séta indul a Koloska-völgybe, ahhoz a hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére pálinkával lehet majd koccintani, a völgyben pedig közös bográcsozás zárja a programot.
Hamvas Béla író, filozófus 1897-ben született Eperjesen. 1919-ben jelentek meg első irodalmi írásai. Bölcsészdiplomája megszerzése után, 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez életének egyik legtermékenyebb időszaka. A második világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Négy évvel később hunyt el. Életében csupán két esszégyűjteménye jelent meg, 1983 után jelenhettek csak meg könyvei. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Nyílt napon mutatják be a megújult Katona József Emlékházat Kecskeméten
Nyílt napon, rendhagyó tárlatvezetésekkel és előadásokkal mutatják be a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek irányítása alatt megújult Katona József Emlékházat a 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál Keretében március 15-én.
Barta Dóra, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: az épület felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap 90 millió forintos támogatásával valósult meg.
A Katona József Emlékház épületmegújítása mellett az új állandó kiállítás megvalósítására vonatkozott az elnyert pályázati forrás. Így az épület nemcsak tartalmát, hanem belső elrendezését tekintve is új arculatot kapott. A drámaíró élete és munkássága pedig interaktív kiállítási elemek segítségével ismerhető meg.
A kiállítás kurátora Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum történeti-néprajzi osztályvezetője emlékeztetett, hogy az emlékház - mint muzeális intézmény - Katona József egykori szülőházának 1991-ben készült másolata, megnyitása óta folyamatosan Katona-emlékházként működött, tereit is erre a célra alakították ki.
Az emlékház udvarán Katona József mellszobra és egy szintén őt ábrázoló dombormű áll. A szobor mögött helyet kapott egy Katona József korát idéző, Kecskemétet ábrázoló molinó, valamint egy idézetkönyvpad, amelyen Katona kézzel írott sorai olvashatók, illetve a kiállítást bevezető idézet a falon: "Egyetlenünk a maga nemében".
A tárlat az előtérben kezdődik és itt is ér véget. Az első terem Katona József korát és életét mutatja be - fogalmazott Hajagos Csaba, hozzátéve, hogy Katona életének kettősségét, hogy egyszerre volt az irodalmi és ügyvédi pálya elkötelezettje, a helyiségben körbefutó idővonal, és a fekete, illetve fehér színek használata érzékelteti.
A terem egyik sarkában eredeti műtárgyakból készült enteriőr idézi meg Katona dolgozószobáját, míg a helyiség közepén egy 19. századi eredeti szövőszék áll, emlékeztetve a látogatót idősebb Katona József takács szakmájára, illetve arra, hogy az író barátjának, Udvarhelyi Miklósnak édesapja szövőszékén ülve, ebben a házban olvasta fel először fő művét.
A Bánk bán teremben fali infótáblákon keresztül ismerhető meg a dráma történelmi előzménye, kiadásának nehézségei és utóélete. A helyiségben kihúzható fiókokban Katona József más műveivel együtt a Bánk bán eredeti kiadásai és fordításai láthatóak.
A kiállítótér jobb oldali falán pedig eltolható faltáblák segítségével vázlatosan magát a drámát is megismerheti a látogató, az installáció dráma- és múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is használható.
Mindkét teremben Katona életéhez és a Bánk bánhoz kapcsolódó kérdésekből álló kvíz színesíti a tárlatot.
A helyiség központi elemét egy érintőképernyős felület és egy nagyméretű monitor jelenti. Előbbin a Bánk bán 20. századi előadásainak jelmeztervei és színpadképei, valamint eddigi kiadásai érhetőek el. A monitoron pedig a Bánk bán közelmúltbeli színpadi előadásainak részletei, valamint rendezőkkel és színészekkel készült interjúk nézhetők meg. A monitor mellett a dráma korai előadásainak jelmezrekonstrukcióit mutatják be.
A következő terem a Bánk bán és szerzője utóéletével foglalkozik. Eredeti műalkotásként Katona pasztellképe uralja a teret, az alatta lévő érintőképernyős felületen a híres Katona-kutatóval, Orosz Lászlóval készült interjú látható, valamint a Bánk bán legújabb, Nádasdy Ádám által készített feldolgozása is megismerhető. A falakon elszórt infótáblák Katona kecskeméti kultuszát, szobrainak történetét mutatják be.
Az utolsó terem múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíneként szolgál.
Hajagos Csaba elmondta: a Hírös Agóra koordinálásával és főszervezésével megvalósuló 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében meghirdetett rendhagyó tárlatvezetésen kiemelt szerepet kap egyebek mellett Katona József és családjának története; Kecskeméthez való vonzódása; valamint a Bánk bán és a szerző személyiségének összefonódása a "nemzeti érzelmek viharában".
A tárlatvezetést követően pedig Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus tart majd előadást Csillag és ködfolt címmel, egyebek mellett Katona József kultuszáról, műveinek utóéletéről, üzenetéről.
A megújult emlékházba szervezett rendhagyó tárlatvezetések és az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Családi nappal várják a látogatókat a Nemzeti Levéltárban
Családi napot rendez "...írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek" címmel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára március 15-én. A rendezvény fókuszában a kétszáz éve született Jókai Mór pályafutása áll.
Az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épülete szombaton 10 órakor nyílik meg a nagyközönség előtt. A látogatók érkezéskor egy sétálólapot vehetnek át a bejáratnál, amelynek játékos feladatain keresztül megismerkedhetnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles alakjaival, és közben felfedezhetik a levéltár épületét is.
Az ünnepi programok mellett a földszinten egész nap megtekinthető lesz A nemzet emlékezete - A magyar történelem mérföldkövei című állandó tárlat, amely tizennégy iraton keresztül mutatja be Magyarország történelmének sorsfordító eseményeit. Az első emeleti tanácsteremben a Forrás előttem regény utánam - Jókai Mór és az ihlet című kamarakiállítás várja az érdeklődőket, akik a negyedik emeleten megtekinthetik a Kapcsolatok című időszaki tárlatot is.
A gyerekeket történelmi kvíz várja a reformkor nagyjairól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a "Hol vagy, Kajla?" alkotóinak összefogásával rendezett program különlegessége, hogy a reformkori hősök gyermekkori alakjukban szólítják meg a diákokat; mesélnek ifjúkorukról és arról, milyen tetteket visznek véghez felnőttként. Eddig 17 reformkori hőst ismerhettek meg a gyerekek a programban; ehhez kapcsolódóan több mint száz animációs videó készült. Az emlékév kapcsán tizennyolcadikként Jókai Mór életútját is bemutatják.
Ugyancsak a híres regényíró emléke előtt tiszteleg Katona Csaba történész, aki Gasztronómiai időutazás Jókai Mór ajánlásával címmel tart kóstolóval egybekötött előadást 10 órától és 14 óra 30 perctől. A közlemény szerint főként a gyerekeket várják a Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai, akik ünnepi kézműves foglalkozással készülnek. Az intézmény szakemberei a negyedik emeleti folyosón könyvkötészeti bemutatót is tartanak a nap folyamán több alkalommal.
A Bécsi kapu téri palota március 15-én 10 óra és 18 óra között szabadon bejártható, de vezetett épület- és raktársétákra is lehet jelentkezni számos időpontban.
Huszáros programok várják a látogatókat a szentendrei Skanzenben március 15-én
Március 15-én ünnepi programmal várják a látogatókat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol lovas díszbemutatók, huszártábor, zenés-táncos verbuválás és kézműves foglalkozások is színesítik a programot.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum hagyományai szerint idén is a Hagyaték Lovas Egyesület huszárai népesítik be a múzeum területét. Az ügyességi játékok és bemutatók során az érdeklődők megismerhetik a huszárok fegyverzetét, egyenruháját és viseletét. A gyerekek több helyszínen ügyességi- és huszárpróbákon képezhetik magukat, a verbuválás során katonadalokat tanulhatnak, majd kipróbálhatják, hogy milyen katonának lenni.
Az Erdély épületegyüttesben megkoszorúzzák az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére emelt honvéd emlékművet. A programok között tárlatvezetések, irodalmi beszélgetések, interaktív játékhelyszínek és gyerekeknek szóló események is szerepelnek.
A kézműves foglalkozásokon a látogatók huszárcsákókat, kokárdákat, nemzeti színű karkötőket, pártákat és gyöngyöskitűzőket készíthetnek, a lányok haját pedig reformkori divat szerint fonják be. A kovácsmesterséget ismertető bemutatók, ételkóstolás és a pomázi tűzoltóság fúvós zenekara is színesítik a programot.
Március 16-án, vasárnap lovas huszárokkal már nem találkozhat a közönség a Skanzenben, de a kézműves porták megidézik a korszak hangulatát. A hétvégén a házak és az időszaki kiállítások is látogathatóak.
Fotók: illusztráció/Freepik
