|
|
|
| Előadó: | Meseautó - Körúti Színház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Aki a pénzen ül, keseredik belül,
Míg félti a vagyonát.
Szíve lágyul, de a keze lendül.
Mosoly a száján sohase jut át.
Megmondták rég: az a derék, az a nemes,
Ki szívesen ad; az igenre sose rest.
Ezért gyanús az, aki sose nevet!
Mondd, mi kell még? Hiszen a világ szép!
Mi ez a keserű szigor benned?
Milyen az, aki ha követel, oda, hogy adjon, sohase jut el,
S ami kijárna minekünk, azért pitiznünk kell?
Csuda hamar kerüljük őt el!
Csak az a szív szabad, aki szelíd marad.
Ő boldog, amikor ad.
Aki morzsát lop a verebektől
Teli gyomorral, az igazi rab.
Megmondták rég: az a derék, az a nemes,
Ki szívesen ad; az igenre sose rest.
Ezért gyanús az, aki sose nevet!
Mondd, mi kell még? Hiszen a világ szép!
Mi ez a keserű szigor benned?
Látjuk, hogy
Megtanít a pénz hiánya rá, mi az erény.
Az, aki már szegényen élt, sose perel, csuda szerény.
De aki gazdag ember, azt hiszi: a Föld csak az övé!
De ha a szíve nem sötét, beletanul, mire kigyúl belül a fény.
Higgyük, hogy széppé lesz ez a világ!
Szerelem kell és több boldogság!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
