Bádogból van lábam, kezem.
Csak a szépre emlékezem.
De amíg az esőn állok,
Szép csendesen be-rozs-dá-lok.
Voltam én is hús-vér ember.
Fát vágtam a testvéremmel.
Esténként babámhoz jártam.
Nem volt boldogabb szív nálam.
Egyszer aztán – szörnyű eset.
A fejszém rossz helyre nyesett.
Levágtam az egyik karom.
Hogy lehettem ilyen... (Madárijesztő rápisszeg) ... buta.
Később megint elméláztam.
A lábam is... ... elbaltáztam!
Bádoglábat, bádogkezet
Kaptam a levágott helyett.
Azt az egyet bánom nagyon.
Mért nem csaptam magam agyon?
Ha az agyam bádog lenne,
Egy emlék sem lenne benne.
De a szívem bádog bezzeg.
Rágondolok, sírni kezdek.
Oly szomorú dolgok ezek!
De ettől meg rozs-dás le-szek.
2021 MÁR egy jó év :)