|
|
|
| Előadó: | Aladdin - Harlekin Színház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Abu Kir: Nem értem, hogy mire jó, ha valaki jó!
Úgysem adnak enni érte, rúgja meg a ló!
Akárhány jót ismerek, az éhségtől úgy szédeleg, mint én!
Dzsafár: Az semmire se való, ha valaki jó!
Minden jóról lemarad, mint a borravaló!
Jó sok gonoszt ismerek, és ők a gazdag emberek, mint én!
Ketten: Sose tudd, mi a jó! Csak a rosszat akard!
Ha a jobbat ígéred, adjad a balt!
Ha dolgozol, mint pék, vagy pap, vagy koszos ószeres,
Nem jut időd arra sem, hogy néha pénzt keress!
Abu Kir: Ismerek pár fickót, aki nem könnyű eset!
Dicsekszenek azzal, hogy ők becsületesek!
Egyik szegény, másik béna a harmadik süket!
Ha éhesek, csak egyék meg a becsületüket!
Dzsafár: Nincs olyan, hogy becsület, csak buta emberek!
Az okos ember úgyis mindig mindent megtehet!
Az a jó, hogy neked jó, és nincsen más szabály!
Abu Kir: Vedd el azt, ami a másé, és sokat zabálj!
Ketten: Sose tudd, mi a jó! Csak a rosszat akard!
Ha a jobbat ígéred, adjad a balt!
Ha dolgozol, mint pék, vagy pap, vagy koszos ószeres,
Nem jut időd arra sem, hogy néha pénzt keress!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
