


| Előadó: | Steve Antal |
|---|---|
| Album: | Dogma |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 2:45 |
| Szövegírók: |
Steve Antal |
|
Steve Antal |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Van az a fajta, akinek meg van a hite, és csak ez inspirálja, de ő sem hisz benne!
Van az a fajta, aki mindenre igent mond, átlagos szempontok szerint él, nem boldog!
Van az a fajta, akinek minden mindegy, nincsenek tervei, azt hiszi mindent ismer!
Van az a fajta, aki nem mond ki semmit, emészti a tudat, minden napja csak ismétlés!
Van az a fajta, akiben nincsen gátlás, szeretne szeretni, de nem lát csak elvár!
Van az a fajta, aki csillogni akar, de gyengének született, ő felad mindent!
Van az a fajta, aki bármire képes, de akármilyen éhes, nem érik el a fények!
Van az a fajta, akinek minden az eszme, ő elvegyül, követ, de egyedül elpusztul!
Van az a fajta, az arrogáns fajta, harcolni akar, mégis eltűr mindent!
Van az a fajta, aki másokban hisz, nem tud önmaga lenni, nincs véleménye!
Van az a fajta, aki a hibáit nem látja, kimond mindent, de másnapra megbánja!
Van az a fajta, aki túl sokat érvel, a tükörnek beszél, nem figyel rá senki!
Van az a fajta, aki egy született játékos, körül veszi mindenki, valójában átlagos!
Van az a fajta, aki feláldoz mindent, a bűntudat hatja, mindent megtesz másér!
Van az a fajta, aki nem szeret dolgozni, negatív személy, nem tudja milyen alkotni!
Van az a fajta, aki másokhoz őszinte, szolga lélek, de önmagának hazudik!
Bármiről írok, igazából relatív
így felfogás kérdése a boldogság.
Magadra ismertél? El se hiszem
igazából én csak Magamról beszéltem.
Hányszor hallottuk már, hogy a világ szar hely
többségi társadalom, szorít a nadrág
Lenni vagy nem lenni, ja valami van benne
amióta látok azóta én vak lettem
próbáld meg elhinni, én is azt próbálom
sajátos szindróma, fekete csótányok
be vagyunk fordulva, városi kultúra
azt amit kimondtam, komolyan gondoltad?
Gondold meg kétszer, minek mi az értelme
hazug érzelmek, lehet nekem rég késő
érzéki csalódás egy egyenes görbe
ne másokat győzz meg, hanem önmagad győzd le!!!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.