Előadó: | Yugo Sövi eNzim C. Pi3r Diaz |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | underground rap |
Címkék: | Keressük! |
Joggal vagyok rátok büszke, yo mindig együtt. Büszkeség a szívben, yo.
Ha megrendül a hatalom trónra ülnek hamis királyok,
Én kiállok a népemért, ha követtek nem hibázok.
Nem vitázok, csak harcolok mert értetek halni érdemes,
Ha a szív nemes, ettől leszel te is érdekes ember.
Soha nem járok leszegett fejjel,
Mert megbocsátani isteni, ezt nem szabad elfeledni,
Vigyázni arra akit féltesz, áldást szórni mosott kézzel,
Hibát javítani, büszkének lenni tiszta szívvel.
Nem volt semmi hiába, mert láttam ti is éreztek,
Ha vérzem velem véreztek, hát joggal leszek büszke rád.
Mert leírtad, hogy hova tartozol már tudom, na és rád
Mert itt maradtál már évek óta, csak ha kellett
Akkor húztuk fel a kesztyűt, szálltunk ringbe,
Benne volt hogy vesztünk, de a lényeg mindig együtt
Tiszta lélek, semmi felesleg. Nem számít én mit tettem,
Örököt adósotok lettem, mert helyet adtatok egy vesztesnek.
Újjá születtem így ti lettetek a szárnyaim,
Bár sokszor hibáztam, kitartotok mellettem, mint a társaim.
Egy életre megbirkózom a földdel,
Hogyha kéritek én harcolok mert büszkeséggel tölt el
Hogy velem vagytok, lehet alkotok egy másik életképet,
De nem megyek el, mert félek nélkületek.
Nem lesz búcsú, hiszen bármerre is járok
Mindig voltam, vagyok, leszek büszke rátok.
Refr. 2x
Van amit nem kérek számon,
Vica-verza ugyanezt várom
Ez nem mozi itt nincsen vászon,
Lásd meg magad!
Van amit nem látok máson,
Tekintet, tükör a pillantásom,
Ez nem mozi, nem vászon,
Ha vérem vagy, hát lásd meg magad!
Büszkeség fog el mikor a szemetekbe nézek,
Látok kínt és örömöt, amit veletek megéltem.
Nem feledem, hogy ami volt nem ok nélkül történt,
Néha elváltak útjaink, de megszabtunk egy törvényt.
Együtt vagy sehogy inkább maradtunk nem léptünk,
Nem tapostuk szarba egymás verejtékét, ha féltünk.
Manapság a tisztelet már nem ér túl sokat,
De minket összeköt egy érzés és egy láthatatlan fonat.
Valaki elhagyott, de ez még közelebb húzott minket
A sors akarta így hogy fentről figyelnek majd minket.
Kár, hogy csak a szenvedés hat úgy ránk, hogy
Építünk és küzdünk, de erőnk egyszer elfogy.
De megmarad a büszkeség, ami az életet jelenti,
Megtanultuk csak a rosszat, de a szépet nem elfeledni.
Egy büszke múltat, egy jobb jövőt,
Egy büszke szívet: a romokból újat építőt.
Nekem is voltak vágyaim,
Eltörtek a szárnyaim,
De az álmaim megmaradtak,
Az idő során megmartak
Többen. A kezek a körben
A fejemet törtem,
Hogyan tovább, miként tegyek,
Mert én adtam de nem kaptam.
Tudtam egyedül nehéz lesz, majd elszakadtam,
A határt méretre szabtam, s ha támadtak betakaróztam.
Így teljes a védelem, elveszett az érzelem,
Ő irántuk így a helyzetem egyedül kezeltem.
Tudtam még szeretni, de nehezen feledtem,
Nehezen bíztam, de a helyes utat megleltem,
Ezt követtem, erre törekedtem, nem vonultam a hűsre.
Őértük megyek a tűzbe, őmiattuk leszek büszke.
Megtaláltam a társakat, kiket védek,
Hol nem a név az érdek,
Hanem egy baráti réteg
Kialakítása a lényeg,
Hol nem löknek el ha kell,
Hol nem vádolnak, hogyha jót teszel.
Refr. 2x
Csillogó szemmel nézek rátok, mint a Holdra szépen sorba,
Könyvek esnek le a porba, nem szabad gondolni a rosszra.
Rengeteg még a szép emlék, mikor a kezem nyújtom feléd,
Nem kell szó, nem kell beszéd, nekem egy mosoly éppen elég.
Mindig együtt voltunk, nem csábított azon ígéret,
De ítéletet mondtak, taszítottak, nincs már kímélet
Nekem. Hátba szúr az egész világ, vannak hibák,
Lehet fikció, de nekem így vagy jó.
Még sokaknak üres fogalom, hitet vesztett, de én még érzem,
Örök marad a hírnév, mert ti kitöltitek a szívem.
Hiszen egy akarás nincs hiába, nem esünk újabb hibákba,
Csak másoknak lesz hiánya, ők majd elvesznek a homályba,
Mi maradunk ébren, álmodjuk tovább az életet,
Míg nem halnak ki a bárdak megtaláljuk majd a fényeket,
Tápláljuk egymás lángját, míg el nem szólít a szükség,
De joggal voltunk egymásra mindig büszkék.
Mindig büszke voltam rátok, ha kértetek adtam számot
Legjobb tudásom szerint, hogy valóra váljon álmod.
Nem várok viszonzást, csak megbecsülést,
És belátom helyes volt az út, amit válaszottam és járok éppen.
Nem kérek a szánalomból, abból volt már elég bőven,
Hatott rám az idő, a neveket sorra véstem kőbe,
Soraimat átszőve érzéssel. Közéjük vetettek egy körbe
Előítélet nélkül ők nem csaltak tőrbe,
Nem számít, hogy ki rak az asztalra többet,
Itt becsüljük egymást, látod: többről-többre.
Egymással karöltve lépünk tovább egy újabb szintet,
Olykor valóság, már mit régen vágyálomnak hittem.
Az új kor megbecsülését magunk mögé állítjuk,
A város falai közt születő szimfóniákat szavunkon szállítjuk,
Nem hajtok fejet, ez nem megvetés csak büszkeség
Így örökös a vágy, és nekem ez elég.
Refr. 2x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana