|
|
|
|
|
| Előadó: | Angel ft. bEne |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Angel:
Porba hullanak szavaim,
Messzire elszállnak rímeim,
Megszűnnek létezni megőrzött kincseim,
Pedig van célja a soroknak,
Sorakoznak csak te érted,
Ez a dal hozzád szól, bár tudom, te nem kérted,
De azzal, amit tettél, ezt mégis elérted,
Szívemet egy szép napon darabokra széttörted,
Az éles tört beledöfted, ez volt, mi megtört engem,
Így meggyötörten feküdtem lenn
A földön, könnybe, vérbe fagyva,
Egyedül hagyva, nem vártam én már jobbra,
Most mégis itt állok előtted egy-egy pillanatra,
Hogy emlékeztesselek arra a napra,
Mikor elhagytál, eltiportál, mint egy undorító férget,
Mert azt hitted neked én már semmit nem érek!
Ref. (2x)
Emlékezz ki vagy – vagy ki voltál te régen.
Emlékezz ki vagy – miket ígértél szépen.
Emlékezz ki vagy – s nézd most mivé lettél.
Emlékezz ki vagy – mára mindent tönkretettél.
bEne:
Egyszer én azt hittem, hogy neked mindenben segíthetek,
hogy ha itt leszel mellettem, akkor erőt meríthetek,
belőled, mert nem bírom nélküled,
minden szavam és tettem üres és rémület,
mert ha nem vagy itt velem, félek magamtól,
attól, ami előjön belőlem olyankor,
amíg lent szenvedtél a mélyben, a porban,
mindig arra vártál, kitől a szíved meg-meg dobban.
Nem megmondtam? Hát igazam lett – abban,
hogy eldobtad, ki neved véste a – falba,
ó én marha, mért hittem neked,
mitől bíztam abba, hogy örökké foghatom a – két kezed,
hát ég veled Mindenem,
mindent köszönök neked, hogy meg – élhettem,
hogy te legyél a kincsem, de
egyet ne feledj, emlékezz ki vagy…
Ref. (4x)
Emlékezz ki vagy – vagy ki voltál te régen.
Emlékezz ki vagy – miket ígértél szépen.
Emlékezz ki vagy – s nézd most mivé lettél.
Emlékezz ki vagy – mára mindent tönkretettél.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
