|
|
|
Nem bántok én senkit, még a legyeknek sem ártok,
T-bone a nevem én vagyok, aki soha nem állok meg
Soroksár a kerület, leszarom ki a gengszter,
Itt a gógyi számít hidd el, csak utána a fegyver.
A zene ezzel pusztítok és ezzel is építek,
Hogy sok az eredeti, terjednek ezek a tévhitek.
Megtévesztik az embert a haragot felélesztik,
De álljunk meg egy szóra úgy gondolom, hogy elég lesz itt.
A zenével kiadok mindent, vége akkor lenyugszom,
Mikor ki voltál az élettől a pénzed is elúszott
A mai ember ilyen, mindent pénzér' akar megtenni
De hidd el nekem van olyan, akit nem lehet megkenni.
Szerepjáték amit élsz, ha jó vagy tiéd a főszerep
Ne hallgass a hangokra, mikor mondják gyere közelebb
Mert legközelebb nem lesz ilyen szerencséd
Van amit nem lehet elvenni úgy hívják, hogy tehetség.
Az illúzionista, én vagyok elvarázsollak,
Hallgatsz másokra megteszed amit nem tanácsolnak
Nagy neked a világ és az idő is kevés lesz
Ha azt hiszed hogy ezalatt majd minden dolgot megértesz.
Az illúzionista te vagy elvarázsolsz bármit,
Csak mész előre hiszed hogy semmi nem állít meg,
A zene ezzel pusztítok és ezzel is építek,
Hogy sok az eredeti terjednek ezeke a tévhitek.
Én is érzem ezt a szart, tudom mi az ami körbe vesz,
De ha a rosszal foglalkozom az teljesen tönkretesz
Felbírsz kelni tudom én, de minek kerülj padlóra
Csak várj egy kicsit testvér utána ülj fel a nagy lóra
Néha érzem ahogy kóválygok és a sötétben nem látok
Bármit teszek jó vagy bármit csinálok azt megbánom
Rácsok között élsz én úgy gondolom még nem
Te is tudod, hogy ez így van csak azt nem tudod mért nem.
Még mindig 23 a számom,
Ami a szívemen, rajta van ugyan úgy a számon
Haladunk az idővel, nézzük ahogy a kor halad
Te is elhiszel mindent amit neked csak úgy mondanak?
Előfordul bármikor, hogy bedőltök egy trükknek,
Akit mások büntetnek ő is másokat büntet
Egy körforgás amibe minden lény bele csöppent
Az agyi szinttel együtt a színvonal is lejjebb csökkent.
Refrén 1x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
