|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Táncdalok, sanzonok, melodrámák |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: |
Funktasztikus Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Funkton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kár lenne tagadni, hogy a temető szagú
Külvárosi levegőben lehet valami
Fent rám fittyet hány a főnök
Ott lakom, ahova nem lát
Az Isten háta mögött a szabadság
Ropogóssal kipárnázva marad a magasság
A keselyűk kiváltsága
Nincsenek véletlenek, csak védtelenek
A szemeimben lüktetnek a hajszál vékony vérerek
A kő kövön, átlátok a közönyön
Hajt a dögszag, érzem, úrrá lesz rajtam a vadászösztönöm
Egyedül magamat győzködöm, eltűnt előlem a védőangyalom
Egy hajnalon kiábrándult belőlem, minden, amiben hittem
Elporladt a karjaimban, vezekelnem kell a mindennapjaimban
Homokszemek lesznek a sivatag könnyei
Mint a szent füzér szétgurult gyöngyei
[Refrén:]
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Ismerem az Északot, az alvadt vérszagot
Veszélyes évszakok, szegényes étlapok az aszfalton
Veszem a fáradtságot, alágyújtok
És tükörtojást sütök a beton pingpongasztalon
Bláz után bláz, ház után ház, íme, émelyít a cukormáz, dzsungelláz
Lepattant talpon álló füstös és zsúfolt
Öreg törzsvendég lába között növekvő húgyfolt
Szakadt sport csuka pipaszár lábán
Halkan kiszalad a száján, bassza meg Fortuna
Rövid szónoklata után némán bólogat
Ukrán zárjegyes koporsószeget szopogat
Két évtizede a napfelkeltét várja, elmehet acélos arcélével a picsába
El lett felejtve, itt lenn a remény ilyen
Borsod-Abaúj-Zemplén a rendszer vesztese
[Refrén:]
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Láthatatlan kezek lökik a hintákat
A szentek a bőr alá gótikus betűket, mintákat
Ők vigyázzák a sziklákat, a peremre eldugott szovjet
Mintára felhúzott összkomfortos kriptákat
Bennük visszhangzik minden lator fohásza
Leves tetején úszik a lavór zománca
Tűzforró, mint a pokol tornáca
Múltban élő bűnbánó, csóró, pojáca
Kinőnek a pálmafák a város szemétdomjából
Árnyékot fektet nem messze a veszélyforrástól
A reményfoszlányból, ígérget valaki
Szünnap van az iskolában, a havi segélyosztáskor
Itt a testvéred ne dobd el, ne dobd fel
Láttam verebet kopasztani, hidd el, nem dob fel
Itt nélkülözni kell, inkább szokd meg
Hogy az élet egy nyeretlen kaparós sorsjegy
[Refrén:]
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
