


| Előadó: | Sancy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

kopott a zongora hamisan szól
hamis a szerelem a hegedűszó
sír a hegedű ezt el sírja
valaki mindezt papírra írja
álmok vágyak tépett szárnyak
szállok messze de téged várlak
akarom hogy érezd érted szól
minden csak érted volt
mosolyra késztet a pillanat
mikor újra hallom a hangodat
mosolyra késztet az arcod
a büszkeséged mindig tartod
álmok nélkül nem lehet élni
mért kell tőlem ennyire félni?
szemed tüzében elégek
nem látlak mégis remélek
hol marad a próba mit együtt álltunk
tudom mindig egymásra várunk
kezem nyújtom a távolba érj hozzám
több fájdalmat ne okozz már
hol marad a próba mit együtt álltunk
tudom mindig egymásra várunk
érints meg hisz erre várok
újabb próbát érted kiállok
én hibáztam tudom nincs mit ezen tagadni
de neked sem kellett volna ilyen hamar feladni
bennem élt a remény akkor is hidd el
mikor téged a gyorsvonat vitt el
levelek hullanak szívem érzi már a hideget
a szerelem engem mindig csak hiteget
nem kérek hatalmat nem vágyom én másra
csak tőled egy szerelmes pillantásra
fázom,mert nem érzem szívednek a melegét
ha valaki átölel könyörgöm az te legyél
érzem a távolban te is néha vágysz rám
tudom ha kell éveket is vársz rám
soha nem felejtem a parkban hagyott padokat
visszahoznám szívesen azokat a napokat
verseket mit rólad írtam a hold fénye alatt
te se felejtsd el és mondd meg hol marad-a...
hol marad a próba mit együtt álltunk
tudom mindig egymásra várunk
kezem nyújtom a távolba érj hozzám
több fájdalmat ne okozz már
hol marad a próba mit együtt álltunk
tudom mindig egymásra várunk
érints meg hisz erre várok
újabb próbát érted kiállok



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.