|
|
|
| Előadó: | Koós János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Harsányi Béla Hadai Győző |
|
Rocco Granata |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Nem filmcsillag volt Rómában Marina,
csak egy kis karcsú szőke balerina.
A jobb szélén az első volt a sorban,
én vágyakozva néztem mindig őt.
Ha esténként a kiskapuban lestem,
csak némán álltam szólni sose mertem.
S egy csillagfényes forró nyári esten
így sóhajtoztam ablaka előtt:
Marina, Marina, Marina,
a csókodra szomjazom én.
Marina, Marina, Marina,
hát kérlek, hogy légy az enyém.
Nyílt az ablak csendben,
szólt a kislány menjen,
maga még nem ismer engem,
ó, no, no, no, no, no.
Nyílt az ablak csendben,
szólt a kislány menjen,
maga még nem ismer engem,
ó, no, no, no, no, no.
Egy szép nap aztán úgy hozta a sorsom,
egy kétüléses autót vettem olcsón.
Az este már a kiskapuban álltam
s a szív repesve vártam Marinát.
Ő jött és nyomban kiskocsimra nézett,
a két szemében vágyak tüze égett.
Csak mellém ült, egy árva szót sem kérdett,
úgy hallgatta a régi vallomást.
Marina, Marina, Marina,
a csókodra szomjazom én.
Marina, Marina, Marina,
hát kérlek, hogy légy az enyém.
Két karomba vontam,
megcsókoltam nyomban,
mire szemlesütve mondta:
ó, no, no, no, no, no.
Én vágyakozva kértem;
Légy a feleségem,
Mire sajnos így szólt nékem:
Ó, jó, jó, jó, jó, jó.
Marina, Marina, Marina,
a csókodra szomjazom én.
Marina, Marina, Marina,
hát kérlek, hogy légy az enyém.
Két karomba vontam,
megcsókoltam nyomban,
mire szemlesütve mondta:
ó, no, no, no, no, no.
Én vágyakozva kértem;
Légy a feleségem,
Mire sajnos így szólt nékem:
Ó, jó, jó, jó, jó, jó.
Ó, jó, jó, jó, jó, jó.
Ó, jó, jó, jó.
Hozzám jössz feleségül?
Na... kellett nekem...
Ó, jó, jó ... hú, de jó.
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
