|
|
|
| Előadó: | Halott Pénz |
|---|---|
| Album: | Fejjel lefelé |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:38 |
| Szövegírók: |
Marsalkó 'Halott Pénz' Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Halva születtem, élve halok meg
Csak azért meg aki nem ért
Mindenért magamat okolom
Hol a kolompom mivel
A szájmozgásom blokkolom.
Hozzám értél, vagy csak akartál?
Hozzám szóltál, vagy csak akartál?
Rám nézel,de nem látsz
más nézel, mert nem látsz
mást csak önmagad a szemem csak leragad.
Kéretlen szerenád, de mégis csak szeretnéd
Szénsavmentes 7up, Tesco szenvedély
Szájber tér 17/b
Tudom, hogy meg sose értettél.
Mármint a bortól, megerjed a hordó
Vár mint London, nem-ber a holdon
Hova menjek hogy ha, senki se vár?
Hogyan rügyezzek, ha a talaj sivár?
Néha minden ugyanolyan egyforma
Minden ugyanúgy ég
Néha mindenki ugyanolyan egyforma
Néha én is szeretnék. /2x
Simán lemerülök a tengerbe
Ami a kedves szavaidat elnyelte
Hogy én menjek el? Inkább menj el te
Szarok az elvedre, meg minden sztenderdre
Felveszek hitelt a szervedre
A kaució ábránd, ébren vagyok
Tangával ostorral tangálj el
Egy ember egy élet alatt többet nyel.
Kitörlöm a seggem a Törley-el
A mérlegben adósságként könyvelj el
Követel, tartozik én és te
Mint egy éléskamrából éhesre
Eszem magam végre eshetne
Hogy meghozza a sót, az édesre.
A WC-n rátalálsz a szívemre
Mellette kalapács szerű szigetre.
Néha minden ugyanolyan egyforma
Minden ugyanúgy ég
Néha mindenki ugyanolyan egyforma
Néha én is szeretnék. /2x
Nézz meg jól, mit látsz
Itt vagyok egyedül
Az aki most hegedül
Az nem a háztetőn ül
Hanem a verandán áll
A testem kihűlt
Ez a garantált ár
Míg te borotváltál
Én adoptáltam
Míg itt csak sörözünk
Amott bál van
Nem fogok vitatkozni amőbákkal
Gyere amőbázzunk
Mi az akut vágyunk?
Az oviban mindig csak aput vártuk
Ma már az ajtóban az utat álljuk
Elmegyek külföldre munkába állok
Dollár meg font valóban az álmod?
Az esszémet írom csak az eszemet hagyom el
Ez szép mondhatom
Az élet egy paradox, végtelen monoton maraton
De valahogy majd lecsalom
Valahogy majd lecsalom.
Néha minden ugyanolyan egyforma
Minden ugyanúgy ég
Néha mindenki ugyanolyan egyforma
Néha én is szeretnék. /2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
