


| Előadó: | Notre Dame de Paris (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Földes Tamás Cocciante Riccardo Vincent Plamondon Luc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Szép, csak egy üres szó, de benned életre kel
Hogyha táncba kezd, teste fényre lel
Mint kismadár repülne már az ég felé
S úgy érzem én, a lelkem már pokolban ég
Álmomban lehull róla minden szép ruha
Ó, Notre Dame, hiába száll feléd ima
Mondd, ki lesz a bűnös, ki a követ dobja rád
Az itt a Földön többé nem lelhet hazát
Ó, Lucifer, csak egyszer engedd meg nekem
Hadd érintsem meg szép hajad, Esmeralda
Szép, pokolból jött bűnös, kit az ördög szült
Lelkemből az Isten és a hit tovatűnt
Honnét e láz, a testi vágy, hogy jött elém
Vakító fény rontja szemem, s eltűnt a fény
Mert ez a lány maga az eredendő bűn
Kívánom őt és ez a bűn most bűnöst szül
Ő csak egy cigánylány, csak egy furcsa semmilény
Kívánom őt most, ki megváltást ígér
Ó, Notre Dame, csak egyszer engedd meg nekem
Feltöröm kerted kapuját, Esmeralda
Szép szeme mint az ég sötét és tengerkék
Olyan végtelen, törékeny álomkép
De táncba kezd, s te megremegsz, elönt a vágy
Szivárvány szín köntösét megoldanád
Ó, szivem hölgye, engedd, hogy hűtlen legyek
Még mielőtt Isten előtt én esküt teszek
Mondd, akad-e férfi ki már látta szép szemét
S nem kész odaadni érte mindenét
A Fleur-de-lys-ben már végre ég a tűz
Letépem szerelmed virágát, Esmeralda
Álmomban lehull róla minden szép ruha
Ó, Notre Dame, hiába száll feléd ima
Mondd, ki lesz a bűnös, ki a követ dobja rád
Az itt a Földön többé nem lelhet hazát
Ó, Lucifer, csak egyszer engedd meg nekem
Hadd érintsem meg szép hajad, Esmeralda



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.