|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Hunok mantrája |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:04 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc Juhász Kristóf ádám |
|
Csöllei Tamás |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem tetszik, hogy üvegből vagytok
Mindig fáj, mikor átlátok rajtatok
Nem tetszik, hogy Magyarországot
Hazádnak nevezed, de közben alázod
Történelmünk, szívünk egy darabját
Ne csodálkozz, hogy a népem haragját
Mosolygó arccal újra kivívod
Ez a munkád, a háborút szítod
Magyarországon a hazafit üldözik
Vonatod nemsoká falnak ütközik
Marhavagon helyett négyes metró
Talpra magyar helyett "spanok, let's go!"
A fajgyűlölet pont a te asztalod
Millió birkát sötétben tartod
Mindenki fél, mert véded a bűnt
Nem csoda, hogy a becsület eltűnt
Angol felirat, ők talán megértik
De a hunok hazájuk megvédik
Jön a varázsszó: "szegény szegények"
"Mocskos rasszisták", te a jót véded
De a magyart, ki az ki megvédi?
A te fajtád az én fajtám lenézi
Sajtószabadság, nézd meg a netet
Sajnos e kor mindent megengedett
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Mit akarsz még? Nem elég a gyűlölet
Idd csak a sört meg szívjad a füvedet
Miattad nulla pénzéhes diplomád
Öcséd homokos, húgod meg retardált
Nézem az arcokat, mar a sötétség
Ez nem a börtön, ez utcai köcsögség
Mindennap áldás a családommal
Ti meg szomorkodtok a drogosokkal
Jelszavak, szlogenek, akár az extasy
Elveszett lélek, sajnos beveszik
Középső ujjad gyönyörű, mondhatom
Ne várd hogy cserébe a... köhm, odaadom
Pártokról beszélsz, de te vagy a legnagyobb
"Hiszen ti csak civilek vagytok!"
De tradíció legyen a nemzeti minimum
Isten barmai, így lassan kihalunk
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Kinek mi a dolga, ki mondja meg?
A te fajtád arat, az én fajtám vet
Tudom, hogy tetszik, de ketyeg az óra
Te tankba ülnél, én meg egy lóra
Felelősségről beszélsz, de szép, mindjárt meg is hatódom
Hány ember halt meg vérbe fúlva vidéken és a Rózsadombon?
Kamu célokért, valódi terelés
Barátok közt helyett ma egy tüntetés
Félek tőled, mert látom a szemedben
Hogy a fajtád mennyire kegyetlen
Eltiporna végleg egy népet
Egy történelmet, egy lehetőséget
Röhögsz a markodba, csináld a show-t
De nem verheted át a mindenhatót
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Szeretnék idézni... hátha még emlékeztek. "Ha nem tetszik, el lehet innen menni."
FankaDeli... Hunok mantrája... ketyeg az óra.
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Nem tetszik, ahogy száll a hazugság
Nem tetszik, hogy mindig csak "rasszisták!"
Nem tetszik, hogy a népem nem ébred
Nem tetszik, hogy kincseim feléled
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
