|
|
|
| Előadó: | Flow |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kevesebb vetélytárssal sokkal jobb lenne itt minden!
Nem kéne harcolnod, testvér, bent maradnál a ringben;
Ringatott az élet engem is, a bölcsőm tiszta kőből,
amit nem sikerült ésszel, azt megoldottam erőből.
Senki nem szúrt meg, de fáj, de mar, de kést érzek a hátamban...
Muszáj volt mennem innen, így a helyem másnak átadtam...
Mint az ösztön, úgy világít gyertyaként bennem a lélek,
és csak saját magam az, akitől egyre jobban félek.
Gyertyaként világít bennem - de fénye, mint az árnyék.
Ha kilépnék az árnyékomból, a fényedben járnék!
Ezer jóslat a jövőre, egycsapásra már a múltam,
mint a saját magam kára, amiből sosem tanultam.
Mint az élet, mint a vágyak, mint a gyertyaláng, ha fújják
Mint az ostobák, akik tanítják, és akik tanulják.
Mert fáj, ha elhagyod, igen, de jobban fáj, ha elhagynak.
Más-más horgok ezek, tudod, de mind beléd akadnak.
Ha eddig nem tettél semmit, hát ezután se tudsz;
A vége mindig ugyanaz: te nem akarod, de elbuksz...
[:Nekem a régiből a Régi kell: jövőm legyen a múltam!
Nekem Te kellesz, és Ő kell! Egy életre megtanultam,
hogy, ha választanom kell, akkor elég nekem a minden!
Nekem nincs olyan, „Nem"!
Nekem nincs olyan, hogy „Nincsen"!:]
Mondod, hogy nem érzel semmit,
de ne hazudj magadnak!
Az érzéseid soha, csak a szavaid tagadnak!
Egy kép,
egy emlék
a múltba visszarángat;
A vágy, hogy újra ura legyél minden szaros vágynak!
Várnak új spanok, de új az újra, neked soha nem kell!
Az újnak magyarázhatod újra mindent ezerrel:
azt, hogy ki vagy, és ki voltál,
és hogy meddig, és hogy merre?
És hogyha egyszer elbuktál,
akkor újra merj-e?
[:Nekem a régiből a Régi kell: jövőm legyen a múltam!
Nekem Te kellesz, és Ő kell! Egy életre megtanultam,
hogy, ha választanom kell, akkor elég nekem a minden!
Nekem nincs olyan, „Nem"!
Nekem nincs olyan, hogy „Nincsen"!:]
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
