|
|
|
| Előadó: | A.N.V |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Újabb erőszak hullám, söpör végig az utcán.
A tereken, a városon, majd egész európán.
Az ellen ki a trónján ül és pénzünkön hízik.
Az éjszaka újra hosszú késekben bízik.
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Minden egyes leadott lövés utat nyit a pokolba
Az erőszak magával ragad, nem lehet belőlem áldozat.
Erőt ad a félelmük, vérük íze a számban.
Megvédem, ami az enyém, harcolok érte bátran.
Innen már nincs visszaút, egy ősi ösztön mi vezérel.
Innen már nincs visszaút, történelmet írunk vérrel.
Ahonnan nincs visszaút csak egyenesen a halálba.
Ahonnan nincs visszaút, gyáva népnek nincs hazája.
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Ne mondják meg azt nekem,
hogy mit akarok, hogy mi lesz velem.
Megyek előre ha kell a falnak
bajnoka vagyok egy ősi harcnak
tárazom fegyverem ölni akarok istenem
halott ellenségeimnek húsát enni szüntelen!
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Megyek előre hisz tudom jól, elpusztítani nem lehet.
Ha meghalok lelkem ezer harcosnak ad új életet
Szellemem majd velünk lesz, minden csata kezdetén
álmaimban találkozunk, a hősök virágzó mezején.
Innen már nincs visszaút, egy ősi ösztön mi vezérel.
Innen már nincs visszaút, történelmet írunk vérrel.
Ahonnan nincs visszaút csak egyenesen a halálba.
Ahonnan nincs visszaút, gyáva népnek nincs hazája.
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz,
Minden egyes kimondott szó újra szabad lesz.
Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az augusztus 8-i ingyenes koncertsorozathoz idén hét ország tizenhat helyszíne és csaknem ötven előadó kapcsolódik.
Az esemény idei arca Balogh Guszti dalszerző-énekes.
- Évről évre bővül a fesztivál, a hálózat távlati célja, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját az Európai Unió minden tagállamában és még azon is túl megszervezzék" - mondta Rostás Mihály "Mazsi", az esemény művészeti vezetője, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke.
Az idei kínálatban a flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a dzsesszes ritmusokig sok minden szerepel.
- A cigány kultúrában közös elemek az érzelmek, a mélységek és a nyelv. Nagyon fontos, hogy a dalokat lovári, illetve romani nyelven szólaltatjuk meg, és a fesztiválon fellépő nem roma előadóktól is azt kértük, hogy műsorukban két dal romani nyelven hangozzon el - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja idei kiemelt helyszíne Debrecen, ahol a Nagyerdei Víztoronynál már augusztus 7-én lesznek a fesztivált felvezető kísérőprogramok.
Augusztus 8-án az országos rendezvény helyszínein színpadra lép a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó, a Boján Krstic Orcestar, a Muzsikás, a Kalyi Jag, a Besh o droM, Pere és a Sani Luludyi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, Berki Péter és cigányzenekara, a Balázs Elemér Group, Viviann, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band.
Szintén koncertet ad az Anima Sound System & Bognár Szilvia, a Lásho Lecsó, a Háj Ku Minye, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Mókus és a Bend, az EtnoRom, a Nadara Gipsy Band, a Söndörgő, a Canarro, a Khamoro Budapest Band, Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara, a Varga Helena Band, a Cimbaliband, a Dromara Acoustic Live, a Botos Family, a Szolnoki Barna Gyöngyök, a Kal, és lesznek autentikus flamencózenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából.
A külföldi helyszíneken játszani fog a Sala Chema, a Romano Drom, a Chache Rom, a Felvidéki Jazz Land, a Dalinda, a Vojake Shave, a Luma Dui, a Kanizsa Csillagai, az Amaro Duho, a Megitza, Tóth Evelin, Hamid Drake és Frankie Látó triója, valamint a Karavan Familia.
Augusztus 8-án Budapesten a Benczúr Ház Rendezvényközpont udvarában lesznek koncertek, a további magyarországi helyszínek közé tartozik Debrecen mellett Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Hódmezővásárhely, Nova és Oroszlány. Külföldön a spanyolországi Jerez de la Fronterában, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön, a szerbiai Malomfesztiválon, a lengyelországi Kotelinca Festival keretein belül, valamint az olaszországi Velencében lesznek koncertek.
- A magyarországi cigányság alkotóművészete a világon egyedülálló, és ebből a szempontból is mérföldkő volt, amikor 2022-ben - Rostás Mazsi és a Kossuth-díjas énekesnő, Lakatos Mónika sokéves előkészítő munkája után - elindult útjára a cigány dal napja - fogalmazott Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának tanácsadója.
- Azóta nemzetközi rendezvénnyé vált a fesztivál, amely nem a szembenállásról, az egymásra mutogatásról szól, hanem az együtt ünneplésről - hangsúlyozta a tanácsadó.
- A belügyi tárca nemrég hirdette meg 200 millió forintos keretösszeggel a Mindenki szívében van egy dallam című programot, amely a közösségi zenélés élményét, a zenei képességet, a zene iránti nyitottságot segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekeknél. Hozzátette: reményei szerint az itt felfedezett tehetségek a jövőben a Nemzetközi Cigány Dal Napján is fel fognak lépni - tette hozzá
- A cigány kultúra a szeretetről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. A cigány dal napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs
- emelte ki a fesztiválnak küldött üzenetében Miklósa Erika operaénekes, a MOL - Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Pályafutását akkor kezdte Jugoszláviában, amikor a cigányok szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek. Ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon.
Fotó: Nemzetközi Cigány Dal Napja Facebook
