|
|
|
| Előadó: | Rapresent ( G-za & MC Daps) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mr. G-za:
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék;
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék volt;
Véget ért, ami bennem maradt az csak szép emlék;
Hiába nézem én, nem látom az arcod;
Nem engednek felejteni a hangok;
Bármikor nézek én az égre fel;
Hiányzik hogy nem fogod a két kezem;
Hogy nem fogom a két kezed;
Azt mondom ég veled.
Mc Daps:
Az ég rég már nem kék de van még;
Ami szépet tár eléd ez nem a vég;
Rengeteg emléket, rengeteg dolgot;
Amit még mindig a szívemben hordok;
Emlékszem mikor még fogtad a kezem;
Azt mondtad nekem hogy minden rendben;
De mégis egy napon csak magam elé néztem;
Nyúltam volna kezedért de el már nem értem;
Bevallom nehéz volt ezeket átélnem;
Bevallom nehéz volt mindenhol mást néznem;
Nem pedig azt amit valóban látok;
Rám szóltak sokan, hogy mindig máshol járok;
Illatod éreztem akármerre mentem;
Te voltál eszemben akármit is tettem;
Most már én is a dolgok jó oldalát nézem;
De történhet bármi még hiányodat érzem.
Mr. G-za:
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék;
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék volt.
Mc Daps:
Szavakba önteni tényleg nem is tudom;
Mikor kézen fogva ketten sétáltunk az úton;
Sokan azt gondolták ezek tuti bolondok;
De nem azok voltunk, csak egyszerűen boldogok;
Este ha fáztál csak odabújtál hozzám;
Minden szavad figyeltem bármit is mondtál;
Éreztem szíved minden egyes dobbanását;
Vártam mindegyik nap folytatását;
Ha nem voltál velem nem élt az egyik felem;
Mert a szívem neked adtam, te pedig nekem;
És azt hittem hogy ez így marad örökre;
A Sors gondolt egyet és kitörölte;
Azóta nincs nekem helyem bárhol keresem;
Csak kérdések vannak ez miért történt velem?
Álmaimban látlak és mosolyogsz mint régen;
De ki kell bírnom most már nélküled ébren!
Mr. G-za:
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék;
Mr.G-za:
Mindig mindenhol csak téged látlak,
mindig mindennap csak téged várlak,
te vagy az akiért te mindent meg tettél,
de fordult a kocka és tőlem el mentél,
nem akartam azt hogy elengedd a kezemet,
nem akartam azt hogy elfelejtsd a nevemet,
de úgy csinálsz mintha nem ismernél engem, pedig te voltál a legfontosabb az én életemben, tudom azt hogy nem vagyok én olyan érdekes,
tudom azt hogy nem vagyok tökéletes,
nagyon zavar az hogy nem én vagyok veled,
mert a magam módján lehoztam a csillagokat neked,
sok a dolog amit én nagyon megbántam,
sok a dolog amit én rosszul csináltam,
tudom azt hogy ez már nem sokat számít,
de te vagy az a lány akiért megteszek bármit.
Bármikor nézek én az égre fel;
Az arcodat magam elé képzelem
Veled minden jó veled minden szép;
Veled minden perc ajándék volt;
Véget ért, ami bennem maradt az csak szép emlék;
Hiába nézem én, nem látom az arcod;
Nem engednek felejteni a hangok;
Bármikor nézek én az égre fel;
Hiányzik hogy nem fogod a két kezem;
Hogy nem fogom a két kezed;
Azt mondom ég veled.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
