


| Előadó: | Siska Feenocchi, Krucifix |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Siska Feenocchi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap,Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |

Ez ösztönből megy (hallod a hangom ?)
Engem nem törtök meg (ez lenne az élet ?)
Engem nem győztök meg (Siska Finuccsi)
Engem nem törtök meg
A doki mondta : nem élem túl, hogy halva születtem
Egy gondolaton múlt, hogy majdnem épeszű lettem
Csak a jó istenben bízom, a jó isten meg bennem
Felvágta a nyelvem így az ő ostora lettem
Az én utam a pokolba vezet minden felekezet,
Tőlem tanul vallást, kulcsold imára a kezed
Míg ez Tatabánya tré, elfut aki megretten
Ha rászakad a valóság, mint az elmém úgy megreccsen
Máról holnapra egy vasam sincs de holnapután
Kiöntöm a szívem, dől a lé a rappem után
Nektek falat kenyér, másnak véres tenyér
Életfogytig föld alatt ez minden szinttel felér
Jöhetnek a gengszterek de itt nem rúgnak labdába
Kiforratlan gyerekeknek lesz csak a bálványa
Én már a csórókkal vagyok, minden telep velem,
Nem adom el magam, hogy legyen egy jobb életem
Te a kedvenc könyvedet én meg gondolatot olvasok
Állatias ösztönöktől az emberek ordasok
Ne fordítsátok le nekem a feka MC-k mit tolnak
Leszarom az amcsikat a magyarok a legjobbak
Nem kell bizonyítanom csak rezgetnem a lécet
Amit a csúcsig kitoltam a sok fake lelécelt
A szívem teszem bele, hogy a lelketekig jusson
A vérem adom hozzá, hogy a sok gyáva elfusson
Egy embernek rappelek és meghalok a stage-en
(Ezren állnak előttem de nem értik az érvem)
Hogyha süket fülnek beszélek már nem érdekel senki
Hiányzik az apám és haza akarok menni,
Én ki akarok törni de visszahúz a csatorna
A vesztes címet a teremtő az aktámhoz csatolta
(Elátkozott lettem mint a kurva lakótelep)
Minden kurva lakót verek csekkeld bennem a vérebet
Bennem az eredet,felvágom az eredet
Bejárom a terepet ahol lerágom a verebeket
Ha nem marad a szmogból segond megoldom egy füst alatt
A te barátod ruhában az én spanom tagbaszakadt
A hírem megbassza a nődet ha a pulthoz érsz
A rímem eltöri az állad ha a mike-omhoz érsz
Az én buliban leszarják, hogy éppen te vagy a házban
(Addig bombáznak a spanjaim míg nem vagy totál gázban)
A féregjárat a poklomban csak egy előszoba
(Ez Krucifix feat) Itt a többinek nincs nyoma
A féregjárat a poklomban csak egy előszoba
(Ez Krucifix feat Siska Finuccsi ) Út a pokolba



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos