|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Az Országház fantomja |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 03:53 |
| Szövegírók: |
Pityinger László Pityinger Péter Váradi József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[refrén]
Nézd csak ki kopog, az ajtón ki kopog?
Ne nézz ki baba!
Nézd csak ki kopog, nicsak ki kopog?
Ne nézz ki baba!
Nézd csak ki kopog, az ajtón ki kopog?
Ne nézz ki baba!
Nézd csak ki kopog, dikk má’ ki kopog?
Rendőrség!
[Dopeman]
Ki vannak ám tőlem a fejesek odafenn,
Hogy jövök én ahhoz, hogy pénzem van idelenn.
Nem dealer, csak egy kibaszott rapper,
Mégis hogy megy a boltja, ez nem valami kóser.
Dopeman neki a neve, hát hol van a cucca,
Itt van az idő és nyílik az akta.
Meg lesz ő figyelve, ki lesz ő nyomozva,
Ha nem találnak semmit, hát rám lesz húzva.
Hiába cáfolok, fordult a kocka,
A stricivel egy életre jól ki lesz baszva.
Bezárnak, ütnek agyon és eldobják a kulcsot,
Nem nézik végig a fantomos puccsot.
[refrén]
[Tyson]
Akármit teszek, mindig belekötnek,
Ha dolgozni mennék, a bűnbe löknek.
Ha bűnben maradok, már jó úton haladok,
Hogy kicsinálom magam vagy a börtönbe jutok.
Mert nekik az a jó, ha nem vagyok útba’,
Meg, hogy ha magamtól ugrok a kútba.
Eggyel kevesebb cigány, nekik az a király,
A rács mögött a zsivány.
Mert a halott indián, aki nem ugat,
De itt egy rossz cigány, aki marogat.
Ez mindig így marad, hogy aki adogat,
Az úgyis húzogat kicsiket-nagyokat.
Irigylik tőlem, vagy mi a rák van,
Figyelnek ezren, követnek százan.
Mi a fasz van, mitől féltek?
Büdös cigány, bocs, hogy élek!
[refrén]
[Dopeman]
Ha bejönnének hozzám keresni a porokat,
Nem találnak semmit és néznek majd nagyokat.
De rafináltan az összes rohadékok,
Hoznak majd a raktárból elég bizonyítékot.
De biztos úr, ó, biztos úr,
Les Massino neked majd lukat fúr,
A fejedbe tudod és hat láb mélyre,
Don Gambino tesz majd téged a földbe.
És piti kézzel hozza majd a savat,
Amivel eltüntetjük neked a kibaszott nyomodat.
De amilyen a formám, rengeteg a vamzer,
És küldik rám a kommandót ezerrel.
[refrén]
[Dopeman]
Árulás, az amit ti tesztek
Árulás, a sírba beletesztek,
Mit akartok tőlünk még?
[refrén x2]
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
