Intro:
A t*köm tele van a kamukkal.
Azok is rántanak magukkal.
De bármit teszek nem sikerül,
Felejtenem Téged de majd kiderül,
Minden mikor eljön az ideje,
A válasz az semmi, arra is, hogy: KI VELE!
Refrén:
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre inkább mikor én veled vagyok.
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre jobban, egy kicsit meghalok.
1.Verze (F.Dupla)
Csörög a telefonom és én felveszem
Remeg a lában, remeg a két kezem
De nem élvezem, jelenik bennem
A rosszkedv amint a telefont le kell tennem.
Utálom az összes pillanatot
Mikor azt hiszed, hogy a Tiéd vagyok
Ha csak akkor léteznék Neked
Nem maradna meg mit átéltem veled!
Valaki felejt, én soha sem teszem meg
Utálom, hogy folyton Te jutsz az eszembe
Utállak látni csak órákra édes
Mert az időnk az mindig véges.
Utálom azt is ha megfogod a kezemet
Mert egyről a kettőre vesztem el az eszemet!
Mi jár a fejemben, ha tudnád
A legboldogabb lennék, ha örökké fognád!
Refrén:
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre inkább mikor én veled vagyok.
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre jobban, egy kicsit meghalok.
2.Verze (Mr.G-za)
Utálom amikor lerakod a telefont
Imádom amikor a hangod beleszól.
Nem szeretem amikor nem látlak Téged
Rossz belegondolni, hogy telnek az évek:
Tudom, hogy nem én vagyok neked az utolsó
Van olyan amikor nem használ a szép szó
Ameddig tudom, nem engedem el a kezedet
Imádlak téged, de ez is csak egy fejezet.
Én nem az átlag vagyok, nem csak egy a sokból
És magasról teszek rá, hogy ki mit gondol
Hogy ha szeretek valakit azt nagyon-nagyon
Lehet, hogy ez a legnagyobb bajom-bajom.
Mindent megteszek amit szeretnél
Cserébe csak egy dolgot szeretnék
Próbáld a dolgokat úgy kezelni
Hogy jól tudod, én utállak szeretni!
Refrén:
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre inkább mikor én veled vagyok.
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre jobban, egy kicsit meghalok.
3.Verze (F.Dupla)
Minden egyes percet, ki nem állhatok
Ha fekszel a vállamon.
Mert ennek is vége lesz
De ha kell én örökre bevállalom.
Egyszerűen annyira kellesz
Hogy teszek arra amit az élet cserébe elvesz.
Ilyet ne hetekre tervezz
Mert sok lesz belőle, ha pont velem kezdesz.
Téved ki arra gondol
Hogy a mi fajtánk ezek után senkit se rombol
Agyon, a vér nem válik vízzé, de nagyon
Tudom én jól, hogy az érzés egy vagyon.
Akár csak Te!
A legszebb dolog az életembe!
Teszteld a szemétládát ha mered,
Hiszed vagy nem, a legboldogabb Veled!
Intro:
A t*köm tele van a kamukkal.
Azok is rántanak magukkal.
De bármit teszek nem sikerül,
Felejtenem Téged de majd kiderül,
Minden mikor eljön az ideje,
A válasz az semmi, arra is, hogy: KI VELE!
Refrén:
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre inkább mikor én veled vagyok.
Nem kell más, ezt megsúgom
De más lesz ezt jól tudom
Ahogy telnek a hónapok
Úgy egyre jobban, egy kicsit meghalok.
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook