|
|
|
| Előadó: | Gringo Star |
|---|---|
| Album: | Pálinka Sunrise |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:20 |
| Szövegírók: |
Geszti Péter Tzortzoglou Georgios |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | BMG |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nekeresd ország, mese-mese mátka,
Kamuba sült pogácsa lapul a batyuba.
Mindenki hazudik, de nem is baj, mert
A kutya se figyel, aki meg igen az csal.
Szeresd magad, ezen az utcán nincs a
Nincs, aki szeret, csak magadba bújj, ha
Közeleg a vihar, én is így teszek,
Valaki veszett szelet vetett.
Nem vagyok Dante, se Kommandante,
Che Guevara a házak falára,
Mindegy mit fest rólam a jóslat, a "vátesz" lóvá tesz, te mondtad.
Hát köpök a sírra, meg hogy meg van írva,
Ki gödörben él, sírva nem könyörög,
A szerető nem ölel, egyre megy mi jön el,
Ördög és pokol, felejtsen el!
Hiába szólnak a harsonák. Ma ne várd a csodát!
És ne sajnálj odavágni, ha betelt a pohár!
(Refr.)
Gyertek értem, angyalok!
Vigyetek csak, itt vagyok!
Kicsi lett ez a kocsma, én már úgyse férek be.
Nézzetek rám, csillagok!
Ha ti ragyogtok táncolok.
Beszorultam ebbe a kiszabott durva életbe.
(Refr.)
Nem tudod hova mész, így oda érsz.
Nem egyedül vagy, egyedül, héj ide nézz!
Én is szótlan, vétlen, szomjan,
Körözök az utakon, a szívem a porban.
És belekeveredek a nagy éjszakába,
Hátha végre valakivel összeráz ma,
Hogy szabadítson meg magamtól,
És vigyen a kísértésbe csak a rock and roll.
Hiába szólnak a harsonák. Ma ne várd a csodát!
És ne sajnálj odavágni ha betelt a pohár!
(Refr. 2x )
Angyalok!
Itt vagyok!
Vigyetek!
Csillagok!
Ragyogjatok!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
