|
|
|
| Előadó: | Gringo Star |
|---|---|
| Album: | Pálinka Sunrise |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:05 |
| Szövegírók: |
Presser Gábor Geszti Péter Sztevanovity Dusán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | BMG |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(...de az élet szép, és a lemezgyárat felhívtam...)
Ah!
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
Oda a csajod? De minek ide ravatal. Bele ne csavarodj mint naviba az avatar.
Nem tudtam enni, és forgolódtam ágyamban.
Belekékült, hogy nem veszed el, az a baj, de feleségül egy kék nőt ki akar?
Később egy régi lány vigaszait hallgattam
Egy régi számhoz itt-ott tartozik egy régi lány, aki ha kéred, hipp-hopp!
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
A lamúr nagy úr ha dúl vadul, de te ma ne túrd magad, jön új glamúr!
(Refr.)
Csaj, csaj, csaj!
Jobb hogyha elmegy mintha csal, csal, csal!
Hadd menjen, vele megy a baj, baj, baj!
Marad az önérzet is, csáo, csáo, csáo!
Javul a közérzet is, csáo!
(Refr.)
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
Elment a tehened, s az erotika vele. Ugye az oviban a duda volt a jele?
És Mario Lanza régi lemezeit hallgattam.
Okos enged, ha már szenved, de a libidó minden elvet elvet!
És álmomban újra összebújva tangót táncoltam.
No de kellen a pikk-pakk, és ez a szingli-tangli szólít csak!
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
Mi a tanulság? Semmi extrém. De van azért újság, itt a refrén!
(Refr.)
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
Mint a díler és spíler, de bukik és a sitten hever, te ugyanígy nyomod itt leverve!
Nagyokat ettem, és negyven szivart elszívtam.
Rá fogod amit lehet, ez mehet, de bekopog a lelkiismeret. Ismered?
Egyszer még ittam is, pedig soha nem bírtam.
Tömted, tömted szóval a fejét, de elég lett volna tudni jól a nevét!
Így amikor elmentél tényleg majdnem meghaltam.
A szemébe mondtad, ez hiba te giga, hogy "Szeretlek Irén, vagy Kati, vagy Ida??"
(Refr.)
És egy héten át parkoltam a tilosban.
A bünti, a mikuláscsomag (miattad), jó lesz majd origaminak!
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam.
Hajtogass szívet belőle, és a postán add fel a nevére!
(Refr.)
Csá Csá Csáo!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
