|
|
|
| Előadó: | Bereczki Zoltán & Szinetár Dóra |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Iván Bereczki Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Járom az utcát, jönnek szemben gyűrött arcok,
Rám tör a részvét, meg a hála, amiért hozzád tarthatok.
Nézhetem arcodat hosszan, ilyen a gazdagság talán,
Gondolom másokat olykor ez bosszant, hát aztán?!
Mondd, hogy jó napot, ettől én máris jól vagyok,
Te csak küldj egy csónakot, s akkor én hozzád evezek, mindegy hol vagyok!
Nézlek a párnán, fáradt vagy, de így is tetszel,
Jó hogy látlak, s ha fázol, akkor nálam melegszel fel.
Némi kis kényelem rád fér, és még a macskád is figyel,
Az asztalon ott van a jó meleg kávé, kelj csak fel!
És mondd, hogy jó napot, ettől én máris jól vagyok,
Te csak küldj egy csónakot, s akkor én hozzád evezek, mindegy hol vagyok!
Jó veled jóban és rosszban, ennyi a boldogság talán,
Nem zavar az sem, ha kicsit káosz van, hát aztán?!
Mondd, hogy jó napot, ettől én máris jól vagyok,
Te csak küldj egy csónakot, s akkor én mindent leteszek, hozzád evezek, mindegy hol vagyok.
Mondd, hogy jó napot, ettől én máris jól vagyok,
Te csak küldj egy csónakot, annyit mondj csak: „mehetek”, máris evezek, mindjárt ott vagyok.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
