|
|
|
| Előadó: | Zöld Gomb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha költő, író lehetnék,
Rólad írnék csak
Szép szavakat, mit más nem mondott
még.
Ha festenék egy képet,
A fényt meglopnám érted,
Hogy ragyogó szemed megfessem én.
Ha két nagy szárnyam lenne,
Csak szállnék fel az égbe,
A végtelenbe, míg megérkeznék
Hozzád, Égi Anyánk.
Szegények féltett kincse vagy.
A csüggedőnek reményt adsz. Ó jöjj
Hozzánk, Égi Anyánk!
Szárítsd fel a könnyeket!
Hallgasd meg, ki szólni sem tud már!
A megfáradtnak pihenés,
Csönd, ki másnak ad.
A szomjúságban éltető forrás.
Fényesség a sötétben,
Hajnalcsillag az égen,
A város fölött tiszta, fehér hó.
Ó béke királynője,
Szép szeretet bölcsője,
Életünk oltalma, nézz le ránk,
Örök Égi Anyánk!
Szegények féltett kincse vagy.
A csüggedőnek reményt adsz. Ó jöjj
Hozzánk, Égi Anyánk!
Szárítsd fel a könnyeket!
Hallgasd meg, ki szólni sem tud már!
Hajótöröttnek kikötő,
Szép tengeri csillag.
Te álmaink között a valóság.
A végtelennek tükre,
A csillagoknak fénye,
Az eljövendő kozmosz képe vagy.
Virágok belső titka,
Forrás, mit rejt a szikla,
Hű őre a Földnek, vigyázz ránk,
Vezess, Égi Anyánk.
Szegények féltett kincse vagy.
A csüggedőnek reményt adsz. Ó jöjj
Hozzánk, Égi Anyánk!
Szárítsd fel a könnyeket!
Hallgasd meg, ki szólni sem tud…
Jöjj, örök Égi Anyánk!
Szegények féltett kincse vagy.
A csüggedőnek reményt adsz. Ó jöjj
Hozzánk, Égi Anyánk!
Szárítsd fel a könnyeket!
Hallgasd meg, ki szólni sem tud már!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
