|
|
|
| Előadó: | Zöld Gomb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nincs néha értéke és fáj az élet,
értelmetlenségbe hull mind a szó.
A város szürke ködbe vész,
esik egyre és a szív megfullad bent,
minden sötét.
Nincs igazság, mindenütt csak tagadás.
Nincs cél, és harcolni sincs már miért.
Egymagában fél a szív,
Beteg küszködés a lét,
Mély kút az éj, nincsen kiút.
De itt az éjszakában távolabbra látok,
a csillagok ragyognak, túl a láthatón.
De a Te hallgatásod Rólad mindent
elbeszél,
ha nincs is szólni hangom, lelkem rád
talál.
Van még talán bennem pár gyönge szó,
morzsányi fény, gondolat, biztató,
hisz megtanultam látni már
hogy ott vagy, túl az árnyakon
hol nélküled félelem zúzna szét.
De itt az éjszakában távolabbra látok,
a csillagok ragyognak, túl a láthatón.
De a Te hallgatásod Rólad mindent
elbeszél,
ha nincs is szólni hangom, lelkem rád
talál.
Túl minden éjen, túl a láthatatlanon
az erő, mely mindent éltet,
szabaddá tesz, szerteárad bennem.
Túl minden éjen, túl a láthatatlanon,
az erő, mely mindent éltet,
megszilárdít, helyre állít,
melléd állít most.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
