|
|
|
| Előadó: | Emberek |
|---|---|
| Album: | Száz út |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:32 |
| Szövegírók: |
Miller Zoltán Valla Attila Erdélyi László |
|
Berkes Gábor |
|
| Kiadó: | BMG Ariola Hungary |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Kinevetnél, ha itt lennél s látnád
Azt, hogy veled beszél, aki éppen most vár rád
Szavam egy fényképhez szól, de az nem válaszol
Gyere már!
Remeg a láng az asztali gyertyán
És a zene se bánt, csak szép csendben átjár
És ez több már, mint jó: ez szerelmes filmbe való
Gyere már!
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű a gyertya is, amíg ég
Amíg a melege tart, megvéd
Ez ne legyen rossz emlék!
Nem kérek mást, csak annyit, amit adnék
Én már nem várok mást, ide nem jön több vendég
Már csak te vagy, kit elfogadnék - tudom, érzed már rég
Amit nem mondok el, soha nem kell megtudnod
Az már nem fontos rég, hogy túl szép vagy romlott
Ez legyen most jó, nem kell több átutazó
Gyere már!
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű az ég, de meddig még
Lesz majd úgy, hogy elfogy minden fény
De sohasem hisszük, hogy így lesz még
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű a gyertya is, amíg ég
Amíg a melege tart, megvéd
Ez ne legyen rossz emlék!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
