|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | IV. Felvonás |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Oláh Ibolya Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) Falco Ács Róbert Nyári Roland Somogyi Péter Bolland Ferdinand D Bolland Robert J |
|
Szűcs Norbert |
|
| Kiadó: | Gold Record Music Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ref. (Oláh Ibolya)
Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó
Verse 1 (Shady)
Nem hallottál rólam, soha nem hallottam rólad én
Egy idegennél kellett éljek, voltaképpen szolgaként
Gyerekként szerinted, mit értettem az egészből?
A nem kevés verésből, a kiabálva kelésből
A mai napig erre emlékeztetnek a sebeim
A mai napig mutatják a fájdalmat a szemeim
A mai napig olyan, mintha kellék lennék,
Mert én csak közbe jöttem, mint egy selejt melléktermék
Milyen szabadságot adtál? Minek ennyi elpocsékolt év?
Mi lenne, ha 20 év után álarcodat levennéd?
Érzem erős vagyok rég, a hangom lehet remeg még
Elfeledtél, nem szerettél, milyen ember lehettél
Itt a telefon a kezemnél, már válaszokat szeretnék
Ref. (Oláh Ibolya)
Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó, Anya
Verse 2 (Carp-E)
Miért lettem áldozat? Miért lettem játékszer?
Miért nem felelsz? Csak válaszokat várnék el
De erre 100 év kell, jobb is, ha leteszem
A vonal végén a sírásod, ne hidd, hogy beveszem.
Lett volna rá idő, hogy felemeld a telefont
"Hiányoztál te is nekem": ezt kell, hogy belemond
Álmok voltak ezek csupán, sok kérdés, sok válasz
Azt hittem nem lehetetlen, de tudom, hogy most már az
Ez lett az életem, elfogadtam a tényeket
Nem félek a sorstól, majd rád nyomja a bélyeget
Megérdemled a kérdéseim, azért amit velem tettél
Eldobtál gyáván, aztán elfelejtettél
Ref. (Oláh Ibolya)
Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó, Anya
Verse 3 (Horus)
Emlékszem régen csak te meg én az ágyam és egy álom
Az idő szalad, tudom felesleges várnom
Egyszer eljön még a nap, mikor kérdőre vonlak
De az élet indái, most még szorosabban fognak.
Tudom panaszkodni fáj, de kár is minden szóért
Akkor eldobtál magadtól mégis, megannyi jóért
Kívánom, hogy örök emlék maradjak a számodra
És emlékezz rám akkor is, ha kísértelek álmodban.
Remélem, hogy egyszer te is rájössz majd,
Hogy a szíved mit sem ér, ha máshoz hajt
Talán már nem is szeretném, hogy velem légy vagy én veled
Az életed már másé, beletörődtem, hát ég veled
Ref. (Oláh Ibolya)
Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó
Anya, rólad álmodoztam
Anya, százszor belehaltam
Tudod nagyon is fáj, hogy soha nem ölelsz át
Nem kellesz, már így jó, Anya
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
