|
|
|
Azt hittem tévedés, mikor szép lett minden hirtelen
Túl könnyű játszma volt, sose kellett hozzá kínzó türelem
Kérdeztem, miért nem érzem a jóllakottság ízét
De rájöttem, nem én lennék - tudtam, nekem ennyi nem elég
Nem kellett sorba állnom, az élet rögtön felkarolt
Egy kérdés változatlan az úton mégis bennem zakatolt
Miért kaptam annyi jót, ha csak ennyi volt a célom
És többet meg se próbálnék? - tudtam, nekem ennyi nem elég
Tanultam évekig, de a szó már mit sem ér
Amikor minden érzés legbelülről űz
Harcoltam önmagammal, mert hittem, bírom még
Kevés, hogy elfogadjam - tudtam, nekem ennyi nem elég
Mindennek megfelelni, a vágy most bennem oly erős
Hisz szóhoz én jutok tudom, én vagyok most másért felelős
S ha őszintén vallanám, ami énszerintem számít
Ők kérdés nélkül elhinnék – de most már nekem ennyi nem elég
Tanultam évekig, de a szó már mit sem ér
Amikor minden érzés legbelülről űz
Harcoltam önmagammal, mert hittem, bírom még
Kevés, hogy elfogadjam - tudtam, nekem ennyi nem elég
S amiért megküzdöttem, akkor lesz enyém
Amikor minden egyes szívben ég majd tűz
Győznöm kell minden áron, hogy lássák mennyit ér
Vállalni ezt a sorsot, mert biztonságban élni nem elég
