


| Előadó: | Zöld Gomb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Szeretném magamon érezni mindazt, mi fáj neked
Szeretnék osztozni minden gondodban veled
Szeretném átölelni a láthatárod
veled álmodni álmodat
Szeretném átélni veled mindazt mi megkísért
Szeretnék veled bűnhődni minden bűnödért
Szeretnék néma lenni ha hangod hallom
s beszélni amikor arra vársz
Veled leszek, amikor látod nincs mit tenni
Veled leszek, amikor látod nem vár semmi
Refrén:
Igen, szeretnék, igen szeretnék
egy lenni minden fájdalmaddal,
minden örömöddel
igen, szeretnék
mert az életemben magam elé helyeztelek
Szeretnék gyöngévé lenni ha erőd elveszett
Szeretnék melletted lenni, ha nem tudod, mit teszel
Szeretnék támasz lenni, ha elvész minden
mi eddig segített még tovább
Szeretnék egyedül lenni, ha nem lesz otthonod
Szeretnék veled szökni ha űznek zsarnokok
Szeretném adni minden percem, órám
amivel több lesz az életed
Veled leszek, amikor látod nincs mit tenni
Veled leszek, amikor látod nem vár semmi
Igen, szeretnék, igen szeretnék
egy lenni veled bánatodban
egy az énekedben
igen szeretnék
mert az életemben magam elé helyeztelek



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala