|
|
|
| Előadó: | Isteni show (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Balázs Ágnes Tóth Gáspár András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az Úr: Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét!
Vocal: Dicsőség, dicsőség, a magasságban Istennek! (8x)
Az Úr: Be van fejezve a nagy mű. Igen!
Beindult a buli, az alkotó pihen.
Évmilliókig tart, véget nem ér!
Lüktet a ritmus már a semmiben.
Vocal: első nap
Az Úr: nagy durranással indult a bolt.
Fény legyen! A szózat így szolt.
Vocal: második nap
Az Úr: Felmerült a kérdés: hol van a éj.
Csak egy szavadba kerül.
Nézd, milyen szép!
Vocal: harmadik nap
Az Úr: A szárazföldet víz borítja.
A tengernek szólj, kicsit vegyen vissza!
Vocal: negyedik nap
Az Úr: Lenn minden OK!
De fenn sincs gond, hisz ott van a hold, és a napkorong!
Az Úr: A végtelen űrt fények üresség.
Neked szól a dal! Minden fény érted ég!
Mert, a világ nem pihen soha.
Nagy generációk végtelen sora.
Dicsérjen engem a föld, és a nagy ég!
Egy intésemtől függ ismét a vég!
Ez a világ nem pihen soha.
Nagy generációk végtelen sora.
Vocal: ötödik nap
Az Úr: Ezután jött a nagy attrakció.
Beindult az evolúció.
Vocal: hatodik nap
Az Úr: Megtoldom vizet az égen, ha nézem.
Pertu to mobile az egész élet.
Vocal: hetedik nap
Az Úr: És, hogy uraljam a földet, az eget, és a tengert,
alkottam a saját képmásomra az embert.
Az Úr: A végtelen űrt fények üresség.
Neked szól a dal! Minden fény érted ég!
Mert, a világ nem pihen soha.
Nagy generációk végtelen sora.
Dicsérjen engem a föld, és a nagy ég!
Egy intésemtől függ ismét a vég!
Ez a világ nem pihen soha.
Nagy generációk végtelen sora.
Az Úr: Miután mindezzel készen lettem,
a hetedik napon végre megpihentem
Vocal: A hetedik nap az utolsó. Kezdődjön hát, az Isteni Show (4x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
