


| Előadó: | Szavak Ereje |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

bs:
mióta betegebb a dumám tesó belebetegedté'
ezer arcom van mégsem tudom melyik a betegebb én
ne feledjél... mert nem tudsz
én tudom és rajtad kívül mindenki el nem futsz
nem vágod a múltam de tudod betegebb a tiédnél
én 20 évesen betegebb mert tinédzserként kiégtél
érzed hogy fáj de mégis végig hallgatod
megérdemeled az igazságot legyen végre szar napod
amilyen beteg vagyok olyan az acapella
ezért leszel depis miattam felkerül a pelenka
mert megvárom míg beszarsz türelem rózsát
de itt én teremtek békét ha laza lesz a póráz
belebetegedté' mert betegebb a dumám tudom
az összes énem betegebb nálad és mind utál
(köcsög) dobok brutált ha kérnél tőlem beteget
te beteg nem teszel eleget majd a banda betemet bazmeeeg
bEne:
beteg az elmém egy beteg állat vagyok
az egri boroktól a legbetegebbül másnap szarok
a szövegem betegebb mint az angol beteg
te meg erőlködsz erőltetett sorokért hülye gyerek
beteg vagyok nem izgat se korod se neved
de ha nemed nő akkor se nélküled se veled
mert nem lehet mit csinálni fasznak a szeret nem szeret
ha úgy is megkövez dobj vissza egy párizsis kenyeret
így előjön a szeretet hisz adok-kapok ha van
nem nézné végig azt hogy te hogyan baszod arcon magad
a legbetegebb az hogy te vagy elmebeteg
mert ki randira megy veled az a csúcsra megy el velem
ha a csajod velem nevet te 5 méterre sírsz a padon
mondhatsz akármit nekem elég ennyi hatalom
régen a sport miatt már úgy is lett sárga lapom
csinálok amit akarok és úgy ahogyan akarom
bEba:
tesó te már baszhatod mert belebetegszel
vigyázz magadra véged lesz hogy ha majd velem vetekszel
mert bennem nem egy szer
mutatta meg százszor hogy a beteg énem felkelt már bennem haver nem egyszer
de betegebb a mese mert egy kurva lett a királylány
és bármit megtesz pénzért kb 10 ezer az irányár
már színtelen a szivárvány és mindent megfertőz
a betegség nincs esélyed hogy bárhova is elrejtőzz
beteg világ átveszi az uralmat a macintosh
én meg csak azon flessek hogy a windows má' megint fos
fejlődést akarnátok sajnos minden áron
betegségből feleszmélve azt látjuk hogy minden iron
vasemberek vesznek körül elterjedt a betegség
ezt úgy hívom hogy elmebaj más meg úgy hogy tehetség
vírustól betegen betekintek majd beintek
befakkolok te lájkolod mert ez is beteg szerinted



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos