|
|
|
Évente 21000000 embert gyógyítanak altatásban
Többségük nyugodt álomba merül..
Nem is tudnak semmiről..
Azonban 30000 betegnek nincs ilyen szerencséje,ők képtelenek elaludni
Olyan állapotba merülnek melyet tudatos álomnak nevezünk
Tejesen megbénulnak,nem képesek segítségért kiáltani
Pedig ébren vannak..
Az álomszerű világ nem kevésbé valódi
csukott szemmel is megtanulunk csalódni
Halljuk amit látunk érezzük amit hallunk
kételkedünk abban amit magunknak bevallunk
Alszunk de közben érezzük a fájdalmat
amit egykor a szívünktől kaptunk rágalmat
Csak képzeljük hogy legyőzzük az ártalmat
hogy a párna majd egy más világba átrángat
Hogy mi vár ránk lefekvés előtt ezt nem tudjuk
a képzeletre bízunk mindent majd elszúrjuk
Elcsúszunk a padlón ezt észre se vesszük
könnytől csillog szemünk azt ordítjuk:vesszünk
Ha már ennyi fájt, akkor fájjon minden
az ember már csak ilyen,ugrálgat a szinten
Egyszer lecsúszunk a lejtőn,nem megyünk fel többé
minek mondjam tömören ha válhatok még köddé
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
Álomba vannak de képtelenek elaludni
A belsőm hívogat, (gyere) taníts aztán megyek
próbálok élni de figyelnek az árulkodó szemek
Szemezek az ördöggel pacsizok az angyallal
egyszerre vagyok két testben amíg el nem altatnak
Nem érzem jól magam.. futnék minél messzebb
bárcsak levegő lehetnék az volna a legszebb
Elszállnék innen.. betakaróznék a felhőkkel
barátkoznék a nappal,beszélgetnék az erdőkkel
Felébrednék az álomból csak a valóság undorít
sétálnék a tengeren de az éberség kitaszít
Az álomból..pedig egyszer sem fékeztem
éreztem a szívverésem,hallottam ahogy lélegzem
Ébredj fel..ezt mondogattam magamnak
csak nyissad ki a szemed és egyből szabad vagy
Süket fülnek beszéltem most már hagyjatok
inkább megbénulva fekszem és tovább hallgatok.
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
álomba vannak de képtelenek elaludni
Az emberek meghalnak,azt hisszük képesek vagyunk befolyásolni hogy hol és mikor következzen be vagy hogy milyen legyen..
Pedig nem lehet.. Ha egyszer lejár az időnk akkor menni kell..
Nincs senki aki bármit is tehetne ellene..
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
