|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pusztai Zoltán |
|
Mentes Norbert |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
valami elmúlt, valami fáj
magához ölel, egy sivatagi táj
kihalt vidékre ér aki él, portölcsért pörget a szél
vaksötétben botladozva, múlik a nyár meg a tél
nyílik a halál torka, de ne gondolj semmi rosszra
ne gondolj semmi rosszra, csak az ég lett felettünk
bebetonozva
idők vége, vaskori nép
gépek ellen harcol a gép
műanyag feszület olvad a máglyán rég
nyílik a halál torka de ne gondolj semmi rosszra
ne gondolj semmi rosszra csak az ég lett felettünk
bebetonozva
valami elmúlt, valami fáj
magához ölel egy sivatagi táj
valami elmúlt valami fáj
valami fáj
Isten a pénz, templom a bank, fényárban úszik a bűnbarlang
kihalt vidékre ér aki él portölcsért pörget a szél
vaksötétben botladozva múlik a nyár meg a tél
nyílik a halál torka de ne gondolj semmi rosszra
ne gondolj semmi rosszra csak az ég lett felettünk
bebetonozva
valami elmúlt valami fáj magához ölel egy sivatagi táj
Isten a pénz templom a bank fényárban úszik a bűnbarlang
mondd hogy csak álom én nem hiszem el
ÉBRESSZ FEL!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
