|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Jóslat a metrón |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Acoustic, Spoken Word |
| Címkék: | Keressük! |
Egy éven át Soltész Babát imádtam én.
Villája volt, jó szaga volt:; volt hát remény.
Semmi hamis, szerettem is,
de a múlt év telén,
múlt év telén Baba,
mert Afrikában volt az apja követ,
őt látogatni ment,
s villájukban hagyott engemet.
S én ott egy villában
őszintén sajnáltam,
de egy sütőipari szakmunkás tanulólányban
vigaszom találtam.
És két hónapon át
önön ágyában én megcsaltam Babát,
ki elhitte nekem,
hogy közéjük szépen majd én beilleszkedem.
Két hónapon át én csaltam Babát - ez vagyok én.
Megadtam nekik, most leshetik, hogy e kisregény,
hogy e kisregény, és benne én, a szegénylegény.
Hogy mindez mit jelent,
hogy bennem ily szociális indulat feszül.
Hogy én ott egyedül
egy sütőipari szakmunkás tanulólánnyal
éltem remekül.
És interurbánon őszintén sajnálom,
Babát is gyaláztam,
ki bőgött Afrikában,
és összes Whisky-jük
jegesmedvéknek a bőrére dűlt,
és ebből is kiderült,
hogy bennem szociális indulat feszül.
Egy éven át Soltész Babát sirattam én.
Ő szeretett csak engemet, lett vón remény.
De ilyen vagyok az indulatok vad terepén.
Nincs más nekem, csak hát mi lényegem:
Szegénylegény.
Astoria megálló - mondta ekkor egy géphang.
Antoine pedig azt, hogy:
- Tovább Desiré, tovább Desiré!
'76, '76, Desiré.
Desiré, édes sámánom, '76.
Rejtezz! Rejtezz! Rejtezz, Desiré! '76.
Tánc, Desiré, tánc, Desiré, '76, '76, '76.
És Desiré kettévágta a karjait ...
... sikongatott ... pörgött, miközben a szerelvényben
a bódult tömeg ütemesen tapsolt és egyszer,
amikor már Desirének már csak a szeme fehérje látszott,
akkor, akkor azt mondta és dehogy mondta kiáltotta, hogy:
'76 helyben járás, '76-ban kiderül, hogy nem lesz semmi.
'76-ban kiderül, hogy majd, majd a 80-as években talán,
akkor majd, akkor majd lesz valami, addig semmi.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
