|
|
|
| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megdőlnek nézetek, meg leomlanak várfalak,
a falhoz beszélek, de elmondom hogy vártalak.
Az élet merészen most ellenem játszik,
azt mondtad fontos neked, hát miért nem látszik?
El kell döntenem, hogy sírjak vagy nevessek,
vagy minden érzelmet egyszerűen megvessek,
meglátni, megszeretni, összekötni életet,
megtudsz majd mindent és rájössz nem ezt érdemled.
Akkor már rég késő, belülről megöltek,
azt hitted kemény vagy, de érzed megtörtek,
a falak erősek, most mégis ledőlnek,
nem tudnak ellenállni ekkora erőnek.
Nem merek szeretni mert elmennek kik sokat érnek,
nem merek nevetni mert a pillanatok véget érnek,
nem merek elmenni mert nem biztos hogy visszatérek,
nem merek tervezni mert nem biztos hogy élek.
Feltámadnék, de nem találom fényemet ,
betámadnék mindenkit, ki vérre megy,
de nem tehetem, mert mi vagyok csak halandó,
öröknek hitt dolgok, de hidd el minden mulandó.
Beszűkült kép, az öntudat is képlékeny ,
nem érted miért, rájössz majd hogy én kértem.
Peregnek a napok, de üresek a könyvek,
elszaladnak a napok, nem segítenek a könnyek.
Merek nevetni mert egyébként sem számít már,
merek tervezni mert álmomban ő mindig vár,
merek elmenni mert itt a dolgok összetörnek,
merek szeretni mert tudom hogy még visszatérnek
merek nevetni mert egyébként sem számít már,
merek tervezni mert álmomban ő mindig vár,
merek elmenni mert itt a dolgok összetörnek.
Nem merek tervezni mert nem biztos hogy élek...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
